Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1966-10-22--23
•> I I mórt van közös földtulajdon és van egyéni - állami - és megművelnek olyan földeket, amelyek nem a termelőszövetkezeté. Olyan elképzelés van, hogy less megváltási dij, vagy ár ellenében az állami földek a termelőszövetkezetek tulajdonába kerülnek, a nem tsz-tagok földtualdonát pedig a termelőszövetkezetek mérsékelt áron megvásárolhatják. Termelőszövetkezeti tagok - amennyiben akarják - felajánlhatják földüket. Az az elképzelésünk, hogy néhány év múlva kialakuljon egy minél ege szségesebb helyzet. A másik ilyen nagy társadalmi kérdés, amellyel a Központi Bizottság foglalkozik és amellyel C’n'tík is foglalkoztak, a lakáskérdés. Erről a kongresszus beszélni fog és határozatot fog hozni. Milyen határozatokat tud majd a kongresszus hozni: feltehetően olyant, hogy próbáljuk meg ujabb és ujabb erőforrásokkal, a népgazdaság erőforrásainak feltárásával több lakást építeni. Feltehetően, mint azt a GANZ-MÁVAG PB titkára, Ik.chfát elvtárs elmondotta; üzemi erővel, különböző segítséggel száz lakást tudnak építeni. Ilyen erőket kell legalizálni azért, hogy mind I -több lakást tudjunk építeni és olyan rendszert kell kialakítani, hogy ezen lehetőségeket tovább szélesítsük. Már bizonyos változások bekövetkeztek az országban és cél, hogy ^ még tovább fokozzuk. Mire gondolunk? Az anyákat az eddiginél jobban kell segíteni. így felmerült olyan gondolat, hogy emeljük az anyasági segélyt. Hogyan? Van olyan elképzelés, hogy az anya gyermekének 2,5 éves koráig kapjon anyasági segélyt, tehát addig maradjon otthon, nevelje gyermekét. Egy komoly összegre gondolunk. Annak ellenére, hogy egy komoly összegről van szó, mégis úgy néz ki, hogy a népgazdaságnak kifizetődik, - tulajdonképpen erről beszélt Ilart elvtársnő. Nagyon komoly forint-összegeket jelent a népgazdaságnak - egyebekről nem is szólva - a kisgyermekek anyák kiesése a munkából. Kekünk az a moggyőzédüsuk ez találkozna az anyák és általában az emberek tetszésével 2 kérdéssel kapcsolatban kérdés számunkra még, mit csináljunk az AB rendelettel. Olyan gondjaink vannak, hogy arai van jelenleg, azt nem lehet tovább fenntartani. Vannak ezek az abordusz-bizottsúgok, de ezeknek semmiféle joguk nincs, igy arra gondolunk, hogy valamiféle jogot kell adni ahhoz, hogy szüljenek az anyák. Úgy gondoljuk, ha egyénileg és társadaln milag indokolatlan - ha megfelelőek az anyagi és lakáskörülmények, ha egy, vagy első gyermekről van szó, stb. - no engedélyezzék a művi vetélést. Kern akarunk semmiféle szigorító rendelkezéshez visszatérni, de valamint kell tenni, mert ami most van az. egészségtelen, - elsősorban az anyáknak, de a társadalomnak is. Nem mehetünk el e kérdés mellett úgy, hogy ez mindenkinek a magán ügye, - ez nem tartható tovább. Szó esik majd a kongresszuson a munkaidő csökkentésének problémájával. Kérdéses még, hogy hol, milyen feltételek mellett tudjuk rövidíteni a termelő munkások munkaidejét. Engedjék el nekem, hogy ezt itt felsoroljam, részletesebben foglalkozzam való, csupán annyit, hogy cél a magasabb életszínvonal megteremtése. Még egy igen vitatott ideológiai kérdés, a munkásosztály és a párt vezető szerepe. Erről az egész orszá; bán vitatkoznak. Alapszervezeti taggyűléseken is felmerült, ezért engedjék meg, hogy néhány gondolatot elmondjak az elvtársaknak. A vezető szerepnek vannak állandó elemei és vannak változó módszerei. Állandó elem a hatalom kérdése. A vezető szerep döntően abban nyilvánul meg, hogy a hatalom a munkásosztályé. Azután abban nyilvánul meg, vagy valósul meg, hogy a munkásosztálynak forradalmi pártba van, a munkásosztály forradalmi politikával valósítja meg a vezető szerepet. Ezek állandó elemek. Változóak a módszerek, s talán ez az oka annak, hogy olyan sok félreértés van, ami e körül tapasztalható. • / • 1 | — 1 i>im. . V- 54 - i
