Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1962-10-20/1

- 2o -Hart Jánosné / Májas 1. Ruhagyár. / Tisztelt Pártértekezlet, Kedves Elvbársak.

& MÁjus 1. Ruhagyár dolgozóinak me^biázásából jó munkát kivánok a pártértekezletnek. A Pártbizottság és a reviziós bizottság beszámolójával, valamint a határozati javaslattal egyetértünk.

Hozzászólásomban két kérdéssel szeretnék foglalkozni. Az egyik kérdés a női dolgozók helyzete üzemünkben, a másik kérdés: a dolgozók megnövekedett aktivitása hogyan jelentkezik.

Amit a Pártbizottság beszámolója emlitett a nők helyzetével kapcsolatban ez nem mai probléma. A mi üzemünkben is tapasztalhatok ezek a problémák- mink is arra törekszünk, ho^y ezek a hibák csökkenjenek. Fenn áll nálunk is a női dolgozók lebecsülése, akár a bérkérdésnél, akár a funkciókba való beállításnál. Üzemünk dolgozóiból 70 % nő. Sajnos nem állunk arányban az előléptetésnél és a bérezés kérdésénél. 127 jelentős funkció van vállalatunknál, de mindössze 37 % ebből a női káder. Olyan fontos gazdasági funkcióban mint főosztályvezető egyetlen egy női dolgozó sincs. 27 osztályvezető közül mindössze 5 nő van. Ez nem azért van i§y, mert kevés nő alkalmas erre, hanem azért, mert egyes vezető elvtársak részéről helytelen elmélet alakult ki és ezt a gyakrolatban is meghonosítják. Egyes osztályvezetők olyan véleményen voltak, hogy nem szivesen alkalmaznak női munkaerőt, mert azok szülnek, gyereket nevelnek,betegek és gátolják a munkát. Viszont ugyan ezen osztályvezető elvtársak szivesen veszik azt, hogy a nők nehéz fizikai munkát végezzenek. Ott . nem probléma a szülés, a betegség és, ha a termelésből kiesnek.

Ezen témáról a vállalat vezetősege már megbeszélést tartott és reméljük, hogy a jövőben változtatni fogunk ezen. A női dolgozók bérezésénél is tapasztalható ezen probléma pdl. a női dolgozók azonos munkáért nem részesülnek azonos bérben a férfi dolgozókkal. Igaz íz, hogy az utóbbi 2-3 évben van változás, de meg ma is akadnak olyan munkaterületek, ahol a bérezés helytelen.

Vannak olyan munkatrületek, ahol nincs különbség férfi és női munkaerő között pld. a.szabászatnál a nők és férfiak egyformán 9»5o Ft órabért kapnak. Túlsúlyban vannak azonban azok a munkaterületek, üzemrészek, ahol a női munkarők bére kevesebb a férfiaknál pdl: a cserzőknél a férfiak 8.2o Ft-től 8.50 Ft-ig, kapnak órabért, a nők ezzel szemben 6.50 Ft-tól 7*4-o Ft-ig kapnak csak. Hasonlóba helyzet a vasalóknál is, ahol a férfiak 6.5o—7.80 Ft—ig, a nők ezzel szemben 5*80—6.50 Ft-ig órabért kapnak.

Az üzemi Végrehajtó Bizottság, Szakszervezeti Bizottság ismét megvizsgálta ezt a helyzetet és a lehetőségeken belül ki fogjuk javitani a hiányosságokat. Még ehhez aproblémához annyit, hogy a női dolgozók a 8 órai kemény munka után háztartással, valamint a családnevelés nagyobb részével foglalkoznak. Célunk az, hogy a dolgozó nők második műszakját is megkönnyítsük, ehhez nagy segítséget nyújt a kereskedelem is, mert félkész ételeket lehet kapni és a háztártási gépek is rendelkezésünkre állnak. A keres/5 kedelem figyelmét azonban szertnénk felhívni arra, hogy minél több félkész ételt bocsájtsnak rendelkezésünkre.

A másik ilyen problémája a dolgozó nőknek az, hogy gyermekeiket nem tudják elhelyezni. Üzemeinknek kevés az óvodája és a bölcsődéje. Éppen ezért a 8 órai munkaidő után női dolgozóink siet nelc családjukhoz és kevés idejük jut a társadalmi életre.