Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1957-06-01
| I I I ' I H T~ '* ***• , ,, 4 1 | u 2 6 - | A jövőben arra nagyon vigyázunk, hogy a pártunkba olyan dolgozók jöjjenek, akik szilárdan hisznek és bíznak a marxizmus-leninizmus igazában és nemcsak hisznek, hanem ha kell ezért hajlandók is dolgozni. Gyakran minden engedmény nélkül vettünk fel tagokat sorainkba s ez természetesen vonatkozik az adminisztratív dolgozókra. Másik, amit szeretnék felvetni a pártegységen belül: igen fontosnak tartom, hogy biztosítsuk a párt élcsapat jellegét és ezen keresztül a pár11 vezető szerepét. Ezért megengedhetetlennek tartom azt, amit az elvtárs felvetett, hogy Fröschl igazgató elvtárs úgy viselkedik sok esetben a PB. és pártszervezettel széniben, mint a munkástanácscsal -- közbeszólás: ez nem igaz - lehet de hallottam, erre tudok felelni. Másik pedig Bakó elvtársnő is felvetette, hogy még mindig olyan elemok vannak a Mávag-ban vezető helyen, akik túl nagy szaktekintély és ezért nőm lehet őket elmozdítani. Ezért, ha ez igy van, akkor helytelennek tartom a Mávag., s legalábbis az igazgató sze- ^ [ mélyének a megdicsérését. Nagyon egyetértek azzal, amit Marosán elvtárs kifejtett, hogy legyen meg a bizalom a párttagok iránt és A a párt felső vezetése rendszeresen és alaposan tájékoztassa a párttagokat, hogy ennek alapján jobban tudjanak dolgozni. Ennek persze előfeltétele, hogy nagyon vigyázzunk, kik kerülhetnek be Pártunk soraiba. Másik a munkástanács kérdése: úgy látom, hogy a kommunisták szemében a munkástanácsok az ellenforradalom megtestesítői voltak november 4.-e után és a magam részér '1 is az a bizalom, arát lehetett hallani, egykönnyen a munkás anács felé nem fog visszaállni. Nálunk is a munkástanácsnak 65 tagja volt és annak mindössze 1 MSzMP. tagja közel 3 hónapon át. A munkástanács volt az, amely ki akarta tiltani a pártot az üzemből. A munkástanács volt az, amely el akarta távolítani a kommunista gazdasági vezetőket. A munkástan:ícs volt az, amely a sztrájkokat szervezte a Ganzban, illetve minden áron azt akarta elérni, bár ez a célkitűzésűk nem sikerült. Minden áron el akarta érni és mégis minden esetben ott maradt a párt és tovább g~\ dolgozott. Szeretném megemlíteni, hogy elég hosszú időn 't harcoltunk a munkástanáccsal és igyekeztünk velük közösen működni. Nem volt az a pénz - képletesen - hogy hajlandók lettek volna elismerni a közös nyilatkozatban: a párt a vezető erő. Azt mondották ez egy kicsit rosszul hangzik, ezt hagyjuk ki a közös nyilatkozatból, s vagy kétnapos vita után mégis úgy került ki a nyilatkozat, hogy ezt a kérdést megkerülte. Persze utána már elismerték. Az én véleményem az, hogy a kerületi Párt é rt eke zlet - ahogy hallottam Bakó elvtársnő felvetette - kihozta, hogy nincs szükség nálunk a munkástanácsra és igy vessék fel az elvtársak a felsőbb értekezlet felé. Nálunk legalábbis nincs létjogosultsága. Itt szeretném még kihangsúlyozni, hogy nekünk - elsősorban a kommunistáknak - de az egész magyar dolgozó népnek - a szovjet fegyverek hozták meg a szabadságot, másodsorban november 4.-én. S itt szeretném megemlíteni, hogy nekünk: ganzgyári dolgozóknak igen nagy segítséget nyújtottak a szovjet elvtársak a novemberi és decemberi napokban, amikor azt lehet mondani, hogy hetente kétszer-háromszbr kijöttek, politikai és gazdasági tanácsokat adtak és velük értük el azokat az eredményeket, melyek .ma fennállnak. . / . n k , ‘ *d' t
