Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1957-06-01
— — - w • - - ■ —--X> é • 8 -A Központi Fogászaton novemberben felmerült az orvos sztrájk gondolata. Az értelmiségi munkahelyek szakvezetői nagyrésze "a volt párttagok is" teljesen alárendelték magukat a forradalmi bizottságoknak, egyet értettek és együtt működtek velük /Biozok - FTI, Szerves kutat ó-Tettamant i/ E szervek feloszlatása után maguk az igazgatók u.n. igazgatói tanáoesá ^ i igyekeztek átszervezni, illetve átmenteni a forradalmi bizottságokat és azok tagjait. Boros főigazgató bizalmi embere még ma is az a dr. Gerény Mihály, /fogász/ aki saját kezű felhívást intézett a "központi forradalmi k értelmiségi bizottsághoz", mely naoionalista uszítással van teli. A volt MDP értelmiségi tagok nagyrésze, bár túlnyomó többségük passzívan, de szemben állt a legnehezebb időben és sok tekintetben nem helyeselte a párt és a kormány tevékenységét, Á párt mellett október-novemberben a leghűségesebb, legharoosabb elv-HT t áifak álltak, akiknek egy része viszont épp az események hatására, igen szektás nézeteket vall. A konszolidálás kibontakozása, az értelmiség magatartását is, egyre jobban pozitív ás irányban megváltoztatta. A párt határozott politikájának és intézkedéseinek hatására a párthoz hü erők megindították a párt szervezéséi. A rádiónál már novemberben, az Orsz .Műszaki Könyvtárnál decemberben megalakult a párt. Voltak olyan értelmiségi területek, sh ol elelnie féllegálisan működtek a pártszervezetek. Ebben az időben többnyire defenzív állapotban voltak, hiszen bizonyos fokig ez a párt egész akkori fellépése jellemző volt. Ameilyen mértékben a konszolidálás megindult, úgy haladt előre az értelmiségi pártszervezetek megalakulása és.számszerű növekedése is. Ez a folyamat^ egész napjainkig tartott. A Kutató és Tervező Intézetekben, valamint az egészségügyi intézményekben csak igen / 4 ' •/• " I
