Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.12.a/11)

1988-12-01

r

v . 1 A f----------r 1 i

i — 6 —

i ií

§ 1 Mindezeket látszanak alátámasztani a következőkben összegzett ha.

zai és nemzetközi tapasztalatok.

II.

Történelmi előzmények és nemzetközi kitekintés

■■"“■r“r-"T_rTV- ■’ 11 ' ■■■ fl! ' I

-LY A hazai neveléstörténeti szakirodalom a pedagógus egyesületek

/tanítóegyesületek, tanáregyesületek/ „csíráját" a Ratio Educationis-ban /1777./ eredezteti. Szervezésüknél 1945-ig három alapvető szempont érvényesült: a területi, a felekezeti és a szakmai jelleg.

—

^ Egyesületi életük legfontosabb eseménye az általában rendszeresn •

időközönként megtartott közgyűlés volt, amelynek tartalmi részét

I

felolvasás, vita, könyv- és tanszerismertetés, tanügyi lapokról

£ t " I

* referálás, törvények, rendeletek, tantervek kritikai ismertetése,

külföldi tanügyi mozgalmak elemzése egyaránt adta. Itt történt a

| . | választás, a tagok sérelmeinek orvoslása, segélyek, ösztöndíjak,

I - ■ ■ ■; *■■■.■

pályadíjak kiosztása.

S i

Egyesületi életükhöz szinte törvényszerűen hozzátartozott az

% - ■ ' v ' ' ’ - v ~ *' 4' ' fi ' "í

egyesület jellegének megfelelő folyóirat megjelentetése.

Szervezeti felépítésük változatos képet mutat. Voltak országos

§j I

' hatókörűek vármegyei, városi szintű tagszervezetekkel, de működtek helyi egyesületek is.

tollv ’ ;£:£/££ ’£, , ; fel|!§

4 Nemzetközi vonatkozásban a tanárok egyesületei szerveződésé-3

nek alapja általában vagy a szakma valamely szűkebb körére korlátozott /pl. középiskolai tanárok egyesülete/, vagy átfog na-B 1 <.

gyón különböző érdekcsoportokat.

Tevékenységük általában kiterjed szociális és jóléti kérdésekre

t db ,

I ' ■ " ' mm_I ■k

I —-------- „ IIL I