Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.12.a/10)
1987-08-31
... ..i . 1 • — r n- 3 -A korábbi választások során a különböző testületekben - VT, SZB - a fiatalok aránya nem a várakozásnak megfelelően alakult. Ennek korrekciójára az ifjúsági tagozatok, tanácsok létrehozásakor figyelemmel kellett lenni. Az új szerveződések létrehozásakor gondot jelentett a tagozatvezető, illetve tanácstitkár testületi /SZB- VSZB/ tagsága is. Kialakult gyakorlattá vált, hogy ahol a tagozatvezető, illetve tanácstitkár nem tagja az SZB-nek, VSZB-nek, rendszeres meghivottként, teljesjogú szavazóként vesz részt a munkában. A Patyolat Vállalatnál még a négyszög ülésekre ie rendszeresen meghivják az ifjúsági tagozatvezetőt. Értetlenséget tapasztaltunk jogosítványaikat, hatáskörüket illetően. A határozat keretjellegéből adódóan útmutató hiányában ágazatonként eltérő értelmezésekkel találkoztunk, a jogositványok gyakorlása ezért nem egyértelmű. Vannak SZB-k, amelyek csak egy munkabizottságnak tekintik a tagozatokat, mig máshol döntési jogot kapnak a vezető testületek által hatáskörükbe utalt kérdésekben. Pl. a költségvetésből a fiatalok részére biztosított a vállalati pénzeszközök ifjúságpolitikai célokat szolgáló részének felhasználásában, a fiatalok mozgósításával összefüggő kérdésekben. Emellett képviseleti, javaslattevő, véleményező, ellenőrzési és koordinációs jogkörrel rendelkeznek a fiatalokat érintő minden kérdésben. Minded rögzítésre került a BKV, Mech.Labor. Pestvidéki Vendégi.Vállalatoknál. Az önállóság értelmezésében bizonytalanság tapasztalható, ez gátolja az újtipusú munkamódszerek kialakítását, s ezáltal konzerválódik az ifjúsági munka hagyományos mozgástere. Figyelemre méltó, hogy ezt azokban a nagyüzemekben /VÍV, Athenaeum Nyomda/ tapasztaltuk, ahol a dolgozók 40 %-a fiatal, tehát nélkülözhetetlen az ifjúsággal való fokozott törődés. Bár eddig is kiemelten foglalkoztak e réteg helyzetével, az ifjúsági tagozatot megalakították, de e munkában nem jelentek meg az új hajtóerők, sem a szemléletben, sem a gyakorlatban. Tapasztaltuk, hogy az ifjúsági tagozatok jog- és hatásköreiben nagyon differenciált a kép: mig egy részüknél a legszélesebb jogkört és önállóságot biztosítják számukra, másik részüknél a jogok és hatáskörök rögzítésével nem foglalkoznak, mondván, ha nincs szabályozva, nincs korlátozva sem. Mindemellett széles körűen biztosítják az ifjúság érdekvédelmét, érdekképviseletét. Az alapezervezetek többségében nem különítettek el pénzeszközöket, illetve nem határozták meg az éves kereteket, .ugyanakkor a tagozatok programjaihoz a költségvetésben biztosították a megfelelő pénzeszközöket. Megjegyezzük, hogy az alapszervezetek pénzügyi lehetőségei különbözőek. Rendelkezésre álló pénzeszközök két forrásból biztosithatók: 1. szakszervezeti költségvetésből, 2. ifjúsági alapból. L _ 77----------------------------te
