Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/10)
1986-04-28
^ i — ------------fi r ta -4— j— mm - 7 -A pártbizottság munkája - bár ezen a téren némi előrelépés történt - még mindig erősen a párttitkárokat terheli. 3. A káderhatáskör kialakítása és gyakorlata A pedagógus pártbizottság megalakulásakor - az MSZMP VII. kerületi Bizottságával egyetértésben - valamennyi oktatási intézmény vezetőjét hatáskörébe vonta. Működésének első felében az alapszervezetek káderpolitikai tevékenységének erősítése mellett csak az aktuálissá váló személyi ügyek megoldására volt ereje. Az elmúlt évben - az illetékes szervekkel együttműködve - a káderpolitikai feladatok komplex végzése gyakorlattá vált. A pártbizottság a kerületi közoktatás egészét figyelembe véve kialakította az utánpótlásként számba vehetők körét, meghatározta vezetővé nevelésük feladatait. Megtörtént a káderek képzésének és továbbképzésének egyeztetése. Nehezíti ezt a munkát, hogy az intézmények szakmai irányítását különböző szervek végzik, igy a személyi ügyek egyeztetése bonyolult. Az ezen a téren kialakult egységes rend, a VII. kerületi Tanács MES Osztály utóbbi években végzett következetes munkája, valamint a pártalapszervezetek politikai erejének növekedése a következő időszakban lehetővé teszi a pártbizottság hatáskörébe tartozó funkciók számának tervszerű csökkentését. 4. A tagfelvételi és fegyelmi munka 0^ A pedagógus pártbizottság rendszeresen elemzi a működési területén folyó pártépitési munka tapasztalatait és ezekhez igazítja a feladatokat . A pártbizottság megalakulása óta - annak ellenére, hogy 1985-ben egy iskola 23 fős pártalapszervezettel más kerületbe költözött - a párttagság száma összességében 6,4 %-kal nőtt, jelenleg 413 lo. Az irányított területen dolgozók 26,5 %-a párttag. Ez az arány intézménytípusonként nagy szóródást mutat. Az alapszervezetek többségében a tagfelvételi munka az elmúlt években tudatosabbá, tervszerűbbé vált, előrelépés történt a fiatalok párttaggá nevelésében. Javult a párt- és KISZ-szervezetek együttműködése, valamint a felvételre kerülők előkészítése. A párttagnak jelentkezőkkel szemben az alapszervezetek általában megfelelő követelményeket támasztanak. Ugyanakkor néhány pártalapszervezet még gyenge I x J
