Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/9)

1986-07-21

r n-5-Ez arra utal, hogy a szövetkezeti .ipari vállalatok jóval szerényebb termelés növekedést terveztek mint az állami .ipari vállalatok.

b/ Annak ellenére, hogy az összes export túlsúlyát /95,3 %/ az állami .ipar adja a fejlődés dinamikája .itt jóval meghaladja a szövetkezeti ipar fej-, lődési ütemét. Jóllehet valamelyest gyorsult a szövetkezeti .ipar fejlődési üteme a nem rubel elszámolású exportban részesedése rendkivül alacsony. /A nem rubel elszámolású export az állami .ipar termelésének 2o.5 F a szövetkezeti iparnak csupán 2.8 %/, noha a nem rubel piacok kisszériás,

magas munkaigényü és magas minőségű termékeket jobban keresik mint a nagyszériásokat. Nem beszélve arról, hogy tömegcikkek magas minőségű gyártására a nagyipar nincs felkészülve.

c/ Az állami .iparban a jövedelem termelőképesség pozicionálisan kedvezőtlenebb a szövetkezeti iparénál, mer:

*—f- a realizálás túlsúlya /62 %/ az állami iparban export .irányú /a szövetkezeti .iparban csak 13,2 %/ ami mind minőségi mind a szálllitás .időszaka beli, mind verseny szempontból költség igényesebb a belföldi piacé nál. Ezen túl a mindenkori árfolyam és preferencia politika jelentősen befolyásolja az eredménytermelő képességet.

\ F- a szövetkezeti .ipar méreténél fogva rugalmasabb könnyebben képes a piaci mozgások követésére termékszerkezeti módosításra, stb,- végül a többcsatornás értékesítés ezzel összefüggő árszabályozás, piac felügyelet nem kevésbé az árfolyam politika és ahol van működő preferenciák miatt az állami .ipar nyereség rátája jóval kisebb mint a szövetkezeti .iparé /1985.II. félévében a nyereségráta az állami iparban 7,76 , az iparban 7,o9 a szövetkezeti .iparban 12,24%.

L í Jí

____________ nmggf__