Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/9)
1985-05-13
r ~l „ 4 . A kisérleti tömb előkészítési, kiürítési tapasztalataiból leszűrhető, hogy a bérlőknek csak kisebb része fogadott el lakótelepi uj lakást és közel 70 %-a ragaszkodott a VII. kerületi elhelyezéshez. A kerületi elhelyezést igénylő lakók közül 10 % kaphatott korszerűsített, felújított lakást és közel 60 % régi, frissen rendbehozott bérleménybe költözött. A kerületben élő - meghatározó számú - idősebb lakosság a környezet, a rokon és baráti kör, a szolgáltatások stb.- az aktiv dolgozó réteg egy része pedig munkahelyi kötöttség miatt elszakíthatatlan szálakkal kötődik lakóterületéhez, a VII. kerülethez. Ezt a tényt a következő tömbök kiürítésénél alapvetően figyelembe kell venni. Lakáskiüritések 1,5 éves tapasztalatai: H - A lakáskiüritéshez, vagyis ennek 1,5 év időszükségletéhez a lakók "igényei" is hozzájárultak.- A kiutalt uj lakások zöme az Ígért időponthoz képest csak 3-4 hónap múlva vált beköltözhetővé /átadás utáni hibajavítások, hiánypótlások, szerződéskötések, lakásszövetkezet megalakulás, OTP, vagy vállalati hozzájárulás elhúzódó adminisztrációja miatt/.- A kiutalt régi lakások felujitási, korszerűsítési feladatai, főként a gázfűtés bev ezetésével korszerűsített lakásoknál több hónapot vettek igénybe. /Zömmel a Fővárosi Gázmüvek engedélyezési eljárás hosszadalmassága miatt./- Az öreg lakások egy része az idős bérlők kihalása következtében teljesen leromlott műszaki állapotú, javarészt komfort nélküli volt, mely jelentős összeg ráfordítással vált csak felhasználhatóvá, kiutalhatóvá . A 15-ös tömb tapasztalata alapján a továbbiakban célszerű •r csökkenteni a végleges bérlői kihelyezést, inkább a bérlők^ 'ti átmeneti lakásba történő ideiglenes kihelyezésével kell számolni. javasolható a rehabilitációs területeken /foghijbeépitésekkel/ az átmeneti lakások építése, melyek azután akár többszöri felhasználással a további tömbrehabilitáció lakás alapjául szolgálhatnak, jelenleg problémát jelent az átmeneti lakások csekély száma és lakásösszetétele, ugyanis^átmeneti lakásként sem fogad el bármilyen lakást a bérlő. Főként a kerülettől távoli elhelyezkedésük miatt /óvoda, iskola, bölcsödé stb./. A nem lakás célját szolgáló bérlemények kiürítése is sok nehézséget, problémát vetett fel. A bérlők egy részének pénzbeni kártalanítása megtörtént, más részének cserehelyiséget kellett biztosítani. Gondot okozott, hogy csak korlátozott számban állt rendelkezésre üres, igénybevehető, tevékenységi körhöz igazodó cserehelyiség. A helyiséggazdálkodás területén több rugalmasságra van szükség a későbbiekben, javasolható, hogy a hatáskört a beruházó, lebonyolító szerv kapja meg.--T , , , , .. 1 ■ ■ ---------------------------------------—— m ^
