Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/9)

1985-05-13

p I

te i . .. "

MAGYAR S/Cl ! A, IbTA MlJNkASI’AR f Budapest , 1985 V. 2.

VII. kér Bizottsága i-e-,7u!t: ?Q pld -ban

Gazdaságpoli tikai Munka biz ott,ág ~ ■■■■' 1

_A í°m breha bilit á c _i óv a I kapcsol atos ál talános kerületi

tapasztalatok , a VII. ötéves tervidőszak rehabilitációs lehetősegei,figyelemmel társadalompolitikai jelentőségére

i I í (V*

4i -' ■ á v. %

*

A kerület helyzete és a lakőépületállomány:

A VII. kér. a főváros belső kerületeinek egyike, közvetlenül , -/ti a belvároshoz kapcsolódó sürün beépitett városrész, területe-ti 2,1 km2 és 86000 lakost számlál. A közel 1500 lakóépületet magábafoglaló épületállomány átlagos életkora 91 év. A lakóépületekben 36800 lakás van, melyből 15090 lakás felujitatlan, igy a felújítási elmaradás közel 40 %-os. Korábban nem volt lehetőség arra, hogy a meglévő épületek felujitását a környezet egyidejű rendezésével összehangoltan oldják meg. Az 50-es évektől fennálló épitési tilalom - a lanács krt. és Lenin krt. között - az amúgy is leromlott épületállományt még tovább rontotta. A részleges felújítások a gyenge műszaki állapotú és alacsony komfortfokozatú lakásokat ezen a fokon konzerválták.

A leromlott épületállomány és ezzel összefüggő kedvezőtlen lakásállomány a kerület lakosságának társadalmi összetételét is

megváltoztatta /I.sz. melléklet/. A lakosság elöregedése, illetve a nem megfelelő életmódot folytató réteg arányának növekedése következett be.

Ezek alapján határozott a Fővárosi Tanács 1976. évben arról, hogy a rehabilitációs tevékenységet a VI. ötéves terv során meg /ti kell kezdeni. Nyilvánvalóvá vált, hogy - megujitási gondolat

jegyében - az elavult, több évtizede fel nem ujitott épületek, lakások és lakókörnyezet felujitása csak átfogó rehabilitációs tevékenységgel valósitható meg. Ennek szellemében került jóvá; hagyásra 1980-ban a Fővárosi Tanács által a Belső-Erzsébetvá. ros és Terézváros részletes rendezési terve.

I *

A rehabilitáció lényege és jelentősége:

Az edüigi munkák bizonyították, hogy a rehabilitáció elsősorban társadalompolitikai feladat és nem csak műszaki-gazdasági tevékenység. A rehabilitációs felújításba sorolt területek megvalósitási sorrendjét a társadalmi és a műszaki szükségesség együttesen határozzák meg a rendelkezésre álló anyagi lehetőség és egyéb feltételek korlátainak szem előtt tartásával.

Az eddigi előkészítési megvalósitási tapasztalatok szerint a rehabilitáció a fővárosban uj elem a városépítésben, hiszen a lakótelepek "üzemen" kivüli területeken épülnek. A rehabilitá' " -....-.... -. y ^