Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.12.a/9)
1983-04-18
9999^ « M 3./ Az exporttevékenységet segitő és gátló tényezők Az akadályozó tényezők közül elsőnek kell megemlítenünk azt a problémát, ami vállalatunk profiljából adódik. Konfekcióipari cég révén mi önállóan csak bérmunka exportjára vagyunk képesek, anyagos exportban ki vagyunk szolgáltatva a háttériparnak . Sajnos ma Magyarországon füzőáruban nem lehet olyan alapanyagot és kelléket találni, amely magas minőségi szinvonalu termék gyártására alkalmas lenne. Tovább nehezíti a kérdést, hogy ha véletlenül egy-egy alapanyag vagy kellék terén sikerülne is előrelépni, a kellékekkel való szinbeli harmonizálása csaknem lehetetlen a textilipari vállalatok közti koordináció hiánya miatt. Másik ós általános probléma, hogy az un. közvetett export még ma sem érdeke igazán az alapanyag gyártóknak /annak ellenére, hogy a szabályzórendszerben ezirányban több lépés történt/. Részben még mindig anyagi okokból pl: forgóeszköz finanzirozás, de elsősorban erkölcsi oldalról, a vezetők ós kollektívák megitélése szepontjából nincs azonos megitélés a közvetlen és közvetett exportnak. További gondot jelent, hogy a külkereskedelem még ma is alapvetően volumenérdekelt és nem érinti az export gazdaságossága, igy árvita esetén legalább annyi energiát fordit a limitár leszorítására, mint az eladási ár felemelésére. Némi segítséget jelent ez 1982-ben bevezetett un, automatikus bórpreferencia, azonban mértéke rendkivül csekély /1983-ban is csak a 4 % feletti növekményt preferálják/, közel sem fedezi azt a bérmennyiséget, amit a tőkés export bővítésére kell forditani /1982-ben 14o eFt-ot igényelhettünk - 6,4 MFt tőkés export árbevétel növekmény mellett - ez az éves bértömegünk o,4 %-a./ I -Jf »- 6 -9 II- •