Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.12.a/7)
1970-12-09
r ... n A szolgáltatás nem tartozott a leggazdaságosabb tevékenységek köze. Ha a szolgáltatói tevékenység belefér az átlag 14 toos nyereségbe, akkor nem hagyjuk el. Szolgáltatások közé tartozik a tisztítás, javítás, lakáskarbantartás, stb. Az állami hozzájárulás kielégítő. A hagyományos szolgáltatásoknál is el kell követni mindent, hogy az igényeket kielégítsük* Ezek a szövetkezetek alacsony fejlesztési alapot kapnak. Ez a gondjuk, és ezt mi tudjuk. A gazdaságosságuk csak 3.2 %-ot ér el, mégis folytatni kell. Az eszközlekötési járulekot visszatarthatják, és nyereségként elszámolhatják, A szövetkezetek tegyenek meg mindent a szolgáltatások érdekében. Az_uj pénzí^’yi_árszabályokról:__ 1971. január 1-től három féle pénzügyi forrás áll a szövetkezetek rendelkezesere. Fennmarad az adózatlan nyereségből való hozzájárulás a szövetségek fenntartásához. Korábban a szövetkezetek a bruttó nyereségből 7 %-ot fizettek be, amiből fenntartották az országos érdekvédelmi szerveket és a szövetségeket. Ez annyiban változik, hogy különválasztják az országos és az érdekképviseleti szervek támogatását. A központi és a területi 7 % helyett 4,1 toot, 1972-ben 3,1 %-ot fognak befizetni. Üdülési hozzájárulásként a részesedési alap 2 %-át a szövetkezetek befizették. 1971-től ezt a 2 %~ot nem kell befizetni. Az állam éppolyan hozzájárulást ad ehhez, mint a szakszervezet, 1971-tő! a részesedési alapból és a fejlesztési alapból 12,5 %-ot kell tartalékolni, ebből a tartalékolt összegből -azt ajánlotta a választmány- mintegy 30 %-ot fizessenek be a területi szövetségeknek a közös kockázatvállaláshoz. Ha a kisipari szövetkezet tönkremegy, nem az állam szanálja, hanem a szövetkezeti mozgalom. Ha nehéz pénzügyi helyzetbe kerül valamelyik szövetkezet, a szövetkezeti mozgalomnak garanciát kell vállalni, csak ebben az esetben folyósit a Bank hitelt. Ez a szövetkezetek megsegítésére szolgál, a szövetkezetek biztonságának érdekében. ^ Az eszközlekötési járulékot a szövetkezetek a szövetségeknek fizetik be a kölcsönös fejlesztési alapra. Ebből lehet beruházásra adni. Lehet vegleges juttatást 03 hitelt is adni a bankon keresztül. Ez a rendszer lep életbe 1971-től. Fejlesztésről Az ipari szövetkezetek a következő 5 évben 5 milliárd beruházással és 3 milliárdnyi eszközzel rendelkeznek. A 2 milliárdnyi közös fejlesztési alapból kivánunk juttatni, a szövetkezeteknek. Az illetékes Pártbizottságokkal, tanácsokkal, szövetségekkel közösen három csoportba osztottuk be a szövetkezeteket, 1./ Azok a szövetkezetek, amelyek megfelelő tartalékalappal rendelkeznek. Ezek mar képesek arra, hogy a saját fejlesztési si^PJukbol tovább fejlődjenek. Ezek a szövetkezetek 4o %-át alícoti 2./ Reális lehetőséget látunk arra, hogy egyre több szövetkezet elerje azt a színvonalat. Ez is kb. 4o %, 3*/ A fennmaradó 2o %-ra a következő 5 évben fejlesztésre nem kerül sor. December második felében koordináljuk a tevékenység fejlesztésének ^ ^ —te_
