Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1986-11-25
a külkereskedelem a jelen módszerek alapján megosztott érdekeltségű. Az exportáló külker vállalatoknak semmi érdekeltsége nincs, hátránya sem ® I* abban az esetben ha a termeléshez szükséges anyagok, alkatrészek nem érkeznek időben. Az importőr külker vállalatra sincs semmi hátrány abból, ha az általa beszerzett alkatrészek lassú beszerzése miatt késik a végtermék kibocsátás. Szükséges lenne e helyzeten változtatni és anyagilag érdekeltté tenni /előny és hátrány/ a külker vállalatokat e helyzet megváltoztatásában. I ~ a jelenlegi keresetszabályozás szerint nincs mód a műszaki fejlesztési tevékenység megfelelő értékelésére, differenciált bérezés kialakítására, a meglévő aránytalanságok érdemben történő megszün."il tetésére. Szükség lenne országos szinten irányelvszerüen kimunkálni a differenciálás kivánatos mértékét^ és a diplomás szakmákat illetően ennek mértékéig adómentes bérfejlesztési lehetőséget biztosítani.- számos példa bizonyltja, hogy a hazai elektronikai alkatrészipar a $ exportban érdekelt és ehhez igazítják az alapanyag importhoz való hozzájárulást, s nem a hazai berendezés gyártás, összeszerelő ipar igényének kielégítéséhez. Gyakran előfordul, hogy a berendezés-gyártónak a részére bekorlátozott keret*• bői kell még import keretet átadni az alkatrészgyártónak, hogy hazai alkatrészekhez jusson. Kapjon prioritást a hazai alkatrészipar belföldi ellátásra történő tevékenysége az exporttal szemben. i _ Az uj gyártmányok gyartasbavetelehez szükséges^korszerű gyártástechnológiai színvonal kialakításához a mai gazdasági szabályzási viszonyok között képezhető saját vállalati forrás messze nem elégséges. f/Sf Ennek a forrásnak a kiegészítéséhez szükséges ^hitelek terhei igen magasak. /Hosszutávu eladósodás./ A VI. ötéves tervidőszak alatt vállalatunk közel 1 5 milliárd Ft nyereséget realizált. Ennek 57 %-at különféle adók és adójellegű befizetésekre fordi-^ *HK tottuk. A vállalatnál maradó 43 % úgynevezett sajat alapok jelentős hányadát hitel es államkölcsön törlesztésekre használtuk fel. /35 %/ ,,, ,. A fennmaradó kb. 8 % saját alap volt felhasználható , « személyi jellegű kifizetésekre, szociális jóléti mm költségek fedezetére, különféle támogatásokra, ill. állóeszközeink minimális szintentartasara. ' ^ I-----------v ■ ■ ■ 1----- -------.
