Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1980-07-01
'............ " " ■ 1 11,1. —w-fa—— _____ r fa - 4 -A FŐBER-nél ahol a mozgóbér részaránya mintegy 12-15 %- a vállalat 3 fő gazdasági egysége között a prémiumot bérarányosán osztják el; az ÉTK-nál a mozgóbér részarányát a teljesítményhez kötött ösztönzés szélesítése érdekében az idén 3o %-ra növelik; a Lakótervnél mintegy 2o %-os a mozgóbór aránya, a a VI.ötéves terv időszakára szándékoznak kidolgozni feladatarányosan az irodákon belüli egyéni differenciálás rendszerét. Fontos tapasztalat, hogy a csoporton belüli - egyéni - differenciálás sok helyütt erőteljes ellenállásba ütközik; az érintett dolgozók ezt elvileg helytelenítik és gyakorlatilag elutasítják; a csoport belső differenciálását szükségtelen feszültségforrásnak érzik. A BKV-nál a Fővárosi Ruhaipari Vállalatnál pl. hangsúlyozták, hogy ez megbontaná a szocialista brigádok harmóniáját, illetve, hogy az ily módon alkalmazott szemólyi differenciálást még az a dolgozó ia elutasítaná aki a kolletiva véleménye szerint a legjobban dolgozik, A Villanyszerelőipari Vállalat brigádvezetője rámutatott: "senki nem akar haragost szerezni magának,"a jutalmazáskor tehát egyenlően osztoznak, ugyanitt a Szakszervezeti Bizalmi álláspontja: náluk az idén mindenki kapott béremelést, bár mérlegelték a személyes munkát ia. A szövetkezeti iparban a jutalmakat egy összegben kapják a kollektívák éa általában egyenlően osztoznak. Az idén jellemzően szűk sávban mozgó béremelési differenciálás egész sor vállalatnál végeredményben kizárólag, vagy elsősorban az üzemrészek, csoportok között érvényesül. A vizsgálat tapasztalatai szerint, bár erőteljes törekvések figyelhetők meg a teljesítménybérezés kiterjesztésére, szak azonban még túlnyomórészt mennyiségi célokhoz kapcsolódnak és az indokoltnál kevésbbé kötődnek minőségi előirányzatokhoz. ■ í ■ » ■ 6./ A bérpolitika és a minőségi követelmények laza kapcsolata kifejeződik abban ia, hogy kivételesnek tekinthető a negavit diffsranciáláa, noha sz a munka szerinti elosztás elmaradhatatlan tényezője. Kétségtelen ugyan, hogy ma már önmagában a nominális béremelés elmaradása - a fogyasztói áremelések közepette- objektíve negatív differenciálásnak tekinthető, ám ez elvileg is ás gyakorlati hatásában ia másként értelmezendő mint a konkrét tevékenységhez kapcsolt a gyenge munkához kötött csökkentés. , _ fa ■------------------. I w mmtmmm
