Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1969-12-24
r ... n vitákhoz, igy , ódósitaná a pártszervezet .javaslatát* Radó elvtárs 4# old, első szakasza - anakronizmusnak tűnik. Vélemenye szerint a pártszervezet ne tudott olyan kapcsolatot teremteni, Mint amilyent kellett volna* Határozati javaslat kiegészítésként: Nem' nagy létszámú bizottságot javasol, vezetőjének Dr* B. Kovács András elvtársat, - akik beszélgetéseket folytatnának a Főiskola vezetőivel ás pártszervezetével. Talán e módszer segítségével a fennálló hibákat kijavíthatnánk, Komoróczkiné elvtársnő 1968, augusztusában a VB tárgyalta a Gyógypedagógiai Főiskola helyzetét, de csak az igazgató cserével összefüggésben, Ez az első alkalom, hogy a VB elé kerül a Főiskola pártszervezetének jelentése, ami egyébként a párttaggyűlés is megvitatott. Fontos, hogy a VB-értékeli a helyzetet, mivel az igazgató csere megtörténte után nem történt olyan változás, mint amit vártak* Ami a jelentést és a határozati javaslatot illeti a maga:, részéről egyetértek, A tapasztalatok szerint a leglényegesebb kérdéseket emeli ki a jelentés; a korszerűsítési feladatokat, a Tudománypolitikai Irányelvekből adódó tudományos követelményeket, a testületen ós a pártszervezeten belüli egység kérdését, az útmutatást a jelen helyzet értékeléséből kell levezetni. Ami a korszerűsítést illeti a pártszervezetnek is a kormányzati intézkedéseket .kell figyelembe venni, arait niegkönnyit, hogy nemrég minisztériumi vizsgálat volt a Főiskolán, meghatározták a további feladatokat és a meglévő hiányosságokat felfedtek, Lényeges dolognak tartja a testületi egység megerősítését. Az oktatói kar megbomlott, az 'egységhiány korábbi probléma. Az igazgatócsere óta eltelt másfél év alatt nenij tudtak hozzájárulni, hogy a testületi egység erősödjön. Ehhez az Idő is re vés volt, de gátolt hogy az igazgató ós pártveaetőség között elég lényeges kérdésekben szemléletbeli különbség van. Pl. a szakmai- ideológiai viták megítélésében. Szerinte nem uj formákat kell keresni a szakmaiideológiai vitákhoz, hanem ehhez a kedvező feltételeket kell megteremteni. A tagságnak is ez volt a kérése• A nézetkülönbségek attól még nem oldódnak meg, ha hallgatnak róluk. De ha vitatkoznak, a nézetek közelíthetők. Javasolja, hogy ebben erősítsük a pártszervezet törekvését. Pálmai elvtárs félé kérése, hogy vizsgálják felül a jelenlegi óraszámokat és segítsék elő a tudományos munka feltételeinek megjavitás át. A pártszervezet és az állami vezetés•közötti kapcsolat nem jó, ^ és ez a testületi egységre is negatívan.hat. Az igazgató elvtárs a pártszervezet segítségére jobban támaszkodjon, a kötöttebb kapcsolatot kell megteremteni. A jelentéssel és a feladatokkal egyetértek. Dac zó elv társ ne;:, .látja mi az oka annak, hogy ne:., sikerült a konszolidált állapotot elérni. A pártszervezet és az állami vezetés nincs a helyén, de ennek mi az oka? A vezetői munka megítélésében vannak szemléletbeli különségek, de mi es a különbség? A pártszervezet milyen további kérdésekben kéri az állandó konzultációt, egyeztetéseket, ha van igazgatói tanácsülés, ha mód van hogy véleményt mondjanak. Nem tűnik ki, hogy a pártszervezet mire tart igényt. Véleménye -a jelentésről - hogy a pártszervezet hatékonysága nem megfelelő# és ez egy túlzott komplikáció következménye is lehet, az állásfoglalások eltúlzásából is adódhatnak ezek a problémák, hiányzik egy kicsit a kifelé tekintés. A jelentést nem tartja kielégítőnek, nem ad magyarázatot abban, hogy ki miben felelős. A pártvezetőséget és az igazgatóságot az egymással szembeni kölcsönös fenntartás jellemzi. Ennek az okait kell megkeresni és az okokat megszüntetni, ruzamel Józsefné elvtársnő Daczó elvtárshoz kapcsolódik hozzászólásába n, indokolja, Hogy a konszolidáció miért ne - következett még be. ’ L. ^ - —
