Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1966-06-01
r. n » — 5 -"A politikai munkában passzívak, do ogy 0oy politikai'intézkodósre gyorsan reagálnak és tö bbségük akciókra mozgósítható •/vietnami műszak, árvíz./ A viszonylag alacsonyabb képzettségű munkásokra na-^ gyobb hatást gyakorolnak a burzs• propaganda és a szamában ugyan nem nagy,de minden üzemben mégis csak jelentős doklasszait elemek* A józanabb részük kézlegyintéssel elintézi megjegyzéseiket, dehogy egy kérdés, mint a nacionalizmus, az antiszemitizmus, bérdomagogia talajra találTM A nyugati propaganda hatása a fiatal munkások koreben jobban érezhető,kiknek a kapitalista társadalomról személyes' . . élményeik nincsenek és akiket a külsőségek jobban elkápráztatnak. A probléma, hogy a párt és temogszorvezetek agitációs és propagan-• da munkája nem eléggé intenzív. A pártnapok rendszeres megtartása hozzásegíti a pártszervezeteket ahhoz, hogy a lényeges politikai kérdésekről dolgozóik egy része ismertetést kapjon. Azonban az ismertetésből elég jelentős réteg marad ki, főleg a vidékiek,akik naponta több órát töltenek utazással ós azok, akik munkásszállásokon re laknak. Az utóbbi időben a pártszervezetek a pártnapokra fordították a fő gondot és a csoportos beszélgetések szervezését - egyes helyektől eltekintve - elhanyagolták,holott a munkások őzt igénylik. Az egyéni agitáció sem kielégítő és főleg nem kezdeményező, mely összofü gósben van a pártcsoportok munkájának.gyengosegevel es azeal, hogy egy egy üzemrészben,műszakban kévés a párttagok, törnegszervezoti aktivisták, száma, adódnak .olyan munkahelyek, aliol párttag nincs is, Tapasztaljuk azt is, hogy ahol az üzem jellegéből adódóan sok az értelmiségi dolgozó, a pártszervezet és a tönogszorvezetek nem fordítanak a munkásokra megfelelő nondot, A munkások pártunkról alkotott felfogásában nagy szerepe van annak, milyen a'parasztsághoz való viszonya, milyen internacionalista . szelleme, A munkások alapvetően egyetértenek a mezőgazdaság szocialista átsző rvezó&óhok szükségességével és ezt tettükben is kifejezésre juttatták, Azonban az átalakulás folyamatát türolmetlenseggel kísérik és oz jelzi, hogy nen tudatosodott megfelelően, hogy a kot dolgozó osztály érdokoi a szoc<>-ban csak egységükben érvényesülbe fanok. Az 1965 decemberi határozatot követő parasztellones hangulatból is erre lehet következtetni, A mezőgazdasági termelést azonosítják az ipari termeléssel, ugyanolyan szervezettséget, munkafegyelmet várnak-,, mint az iparban es egy egy negativ tapasztalatból túlzottan általánosítanak. A munkások egyrésze nem ismeri a paraszti élet körülményekot, s jórészt a pestkörnyéki tapasztalatokból általánosítanak. Gyakoriak az olyan velo, menyek, hogy " a TSZ. dolgozók jövedelme messze meghaladja az *ipari dolgozókét" " ők tudnak vásárolni, házat építeni"• Azokban az üzemekben, ahol nagyobb-létszámnál vannak jelen koblaki— ak, pl. a HÉV, a városi dolgozók elképzelése a paraszti uletsaxnvonalról még torzabb.
