Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1965-06-30
r n V- 4 -c/. Ideológiai munkánkban számolnunk kell a múlt eszmei- erkölcsi maradványaival, szavasaival«"'Kerületünkben a [özsgyokerés munkások tömegei mellett megtalálhatók a magánkisiparosok, alkalmazotti rétegek és a volt uralkodó osztályepparátusának tagjai* Hatásuk megmutatkozik a kispolgári gondolkodás ós életforma egyik-másik vonásának erősödésében. Ez hol az előrehaladás gyorsításának türelmetlen követelésében, hol a hibák eltulzásaban, hol pedig a kiúttalanság, beletörődő hangulatában jut kifejezésre. Tapasztalható tünet - főleg egyes értelmiségi /műszaki, egészségügyi, művészeti/ körökben - az anyagiasság, amely természetesen hatással van a munkásosztályra is. Erezhető a közügyek iránti közömbösség, passzivitás is, amely az utóbbi években egyes területeken 1 nőtt ós amely vonatkozik a párttagságra is. Ez összefüggésben van azzal, hogy egyes területeken nem értékelik a part- ' munkát, a társadalmi- ideológiai munkát súlyának megfelelően, ra de előidézi a"kényelmesebb életmódra"való törekvés is. Hozzájárul, hogy á pártszervek sem fordítanak mindenütt megfelelő gondot a párttagság aktivizálására. E negativ jelenségek leküzdése hatékonyabb eszmei munkát igényel. d/. Kerületünk dolgozóinak tudatát a munkahely viszonyokon túl a főváros közellátásának, közszolgáltatásának, lakáshelyzetének - mely a budapesti átlagnál rosszabb - állapota is negatívan befolyásolja. II. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a szocialista világrendszer két évtizedes fejlődése összhatásában hozzájárul a munkások, értelmiségiek, fiatalok szocialista tudatának, internacionalista magatartásának pozitiv alakulásához. Az elmúlt két évtized azonban a munkásosztály, de különösen az értelmiség és az if( juság soraiban a szocializmus társadalmi rendjének, a marxista po— litSka hatékonyságának megítélésében negativ nyomokat is hagyott. ^ A személyi kultusz okozta törés, a revizionizmus hazai ós nemzetközi támadása, a kinai párt nézetei, a marxista pártok eltérő álláspontja a keletenrópai szocialista országokban, olyan nézeteket alakítottak ki, amelyeket az imperializmus tudatos propagandávalis táplál, hogy "semmi sem biztos", "nem tudni, hogy mi az igaz". E tényezők a politikailag kevéssé képzett munkások, értelmiségiek, fiatalok tömegében a szocializmusba vetett hitet nem ingatták meg, de gyengítették a társadalmi fejlődés;, a szocialista országok gazdasági összefogása, a marxista politika iránti bizalmat, mivel bizalmuk elsősorban érzelmi alapokon nyugodott és nyugszik. A nemzetközi kommunista mozgalmon belüli és a szocialista országok közötti ellentmondások, KGST. viták gyengítik az internacionalizmust, a szocialista hazafiságot, és erősitik a nacionalizmust. "Vannak szocialista országok, ahol annak ellenére, hogy ott szocializmus épül, a politikai vezetés nacionalista vezetést érvényesít, nemzeti elzárkózásra törekszik."Ez a tény erősiti a nemzeti elzárkózás irányába ható felfogást, annál is inkább veszélyesebb ez, mert a hagyományos burzsré, kispolgári nacionalizmussal összefonódik, L_ r a
