Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)

1965-06-30

(7" “| ff- 2 -a/. Üzemeink, intézményeink helyzete - a termelés rendje, az elosztás' módja, a munka intenzitá a, az irányítás rendszere és légköre szempontjából - jelen tős különbséget mutat. Legjelentősebb területek: ipari üzemekben: 31:948 dolgozó ebből fizikai mks.21;128 közlekedési: „ „ .» •• 7*281 KTSZ!!6491”11’ Íotlo6 " " " " 7>602 Kerületünkben van 3 jelentős közlekedésig vállalat, E vál­lalatok munkafeltétele eltér a kerület többi mert nem telepitett üzemek, egémz kiterjed ha­táskörük, a dolgozók osztott munkaidőben dolgoznak. A HEV- nél sok a vidékről bejáró dolgozó. A közlekedés mellett sajátos területet jelent az építőipar, re ahol sok a vidéki munkahely /:nem telepitett vállalatok./ a dolgozók zöme vidékről jár be, munkásszállásokon^lakik ós az építőiparban dolgozok általános- és politikai művelt­sége lényegesen elmaradottabb, mint más kategóriáké. Figyelemreméltó sajátosságok találhatók a KTSZ©ek teriile— tón is. A szövetkezetek zöme rossz és elmaradott munkakö­rülmények között működik. Az itt dolgozó munkások összeté­tele heterogén és a kistulajdonosi szemlélet hatása is je­lentős. Befolyásoló tényező a szövetkezeti elosztási elv és tulajdonviszony. E sajátosságra való tekintettel e fenti három kategóriára kell a kerületen belül fokozott gondot forditani. Emellett ki kell emelnünk azokat a kulturális, közoktatási intézmé­nyeket, amelyeknek hatása országos viszonylatban is j&en­­tős« /i lapszerkesztőségek, könyvkiadók, főiskolák, terve­ző intézetek:/ ^ Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy kerületünkben jelen­tős számú kisiparos, kiskereskedő található. /: Kisiparo­sok száma 1958, kiskereskedők száma 344.:/ Belőlük kerül ki az úgynevezett "pesti polgár" s ez a tipus hozzátarto­zik kerületünk jellegéhez. Tekintettel arra, bogy ez a fiT teg közvetlen kapcsolatban van a lakossággal, jelentős szám­ban alkalmaz bedolgozókat, állásfoglalásai, nézetei befo­lyásolják a hangulatot. Általában helyeslik a kormány poli­tikáját, egyrészük viszont politikailag közömbös, egy ki­sebb rész ellenséges szemléletű. Ezek szembeállása az állfei­­n polgári kötelózettségek kijátszásában és ellentétes politi­kai érzületük hangoztatásában mutatkozik meg. E réteg poli­tikai elszigetelése, meggyőzése, átnevelése érdekében eddig a kerület politikai mozgalmai keveset tettek. A fenti eltérésekből következik, hogy ideológiai munkánkat differenciálni kell. Megkülönböztetett figyelmet kell for­dítani a munkásosztályra, melynek létszáma is jelentős, ta- 1J

Next

/
Thumbnails
Contents