Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)

1965-02-24

r "i A járműállományban számottevő a több évtizeddel korábban gyártott tipus. A gyártóipar sem tesz eleget"kellő gyorsasággal ós rugal­massággal a közlekedési vállalatok igényeinek. Gyakoriak a 12-24 havi, sót még ennél hosszabb időre történő vi;;:óra .igazolások. Kis sorozatok legyártása gondot, esetleg gazdaságtalan gyártást okoz* A Főv. Villamosvasút 2.046 jármüve 89 féle tipust képvisel, kb. 10ooó különféle alkatrésszel. A Bp-i HÉV 476 jármüve 49 fele ti­­pust, az alkatrészek száma szintén eléri a 15.000-et. Ez a körül­mény az alkatrészigény'tényleges,felmérésot, reális -alapn törté­nő tervezését nehezíti. • Alapvetően..befolyásolja az alkatrész- ós anyagtervek összeállítá­sát a szakszerűen kimunkált anyaghormik és normatívák hiánya. Kész le tgazdálkodás^. . A,közlekedési vállalatok munkájára kihat, ho. y a jelenlegi készlet­­normák nem megfelelőek, a készletgazdálkodás rendszere pedig nem.' biztosítja, hogy a szükségleteknek megfelelő készletek mindig ren­delkezésre álljanak. A készleten lévő pótalkatrész mennyisége, il­­letőleg értéke jelentős mértékben eltér a kész le t norfiát ól • -^zek az eltérések az egyes pótalkatrészek vonatkozásában meglehetősén vál­tozó képet adnák. A fődaraboknál többnyire norma-alattiság mutat­kozik, ami a hosszú gyártási átfutási idő következménye. Ugyanakkor egyéb alkatrészekből jelentős a, normafeletti mennyiség. A közlekedési vállalatok speciális helyzete megköveteli, hogy jár­mű ékből, pótalkakószékből, alapanyagokból, megfelelő tartalékok^ álljanak rendelkezésre, az üzembentartás folyamatosságának biztcel­­tása céljából. A jelenleg érv'énybenlévő kéczletnormák elsősorban a FŐv.Villamos­­vasut és a Bp-i HÉV vonatkozásában e követelményeket nem veszik kellő képpén figyelembe. Ugyanakkor e vállalatok szükségleteiket *• készletező vállalattól beszerezni nem tudják és -ezáltal szükség--' szerűen jelentkező magasabb készlettartási igény a készletno imák­ban is kifejezésre kell jusson. :. A pótalkatrész-gazdálkodás előbbi kben ismertetett hibái követ­kezetesen éreztetik hatásukat a pótalkatrész-készletekkel és;anya-ra gokkal való gazdálkodás- területér! is. "z is hozzájárul ahhoz., hogy a Bp-i HÉV-nél pl. 1963 évben az alkatrész-készlet normafelettiseg átlag 8.000/m Ft,.körül mozgott. A Fővárosi Villamosvasútnál a nor­mafelettiség minimumra csökkent, amit elősegített az a körülmény, hogy 1963 évben mintegy 25 millió Ft. ér.téko uj és használt alkat­részt adtak el, illetőleg selejteztek ki. Ugyanakkor a Főv.Villa­mosvasútnál megállapította az ellenőrzés azt is, hogy a kimutatott immobil!iákon kivül jelentős, nyilvántartásban nem szereplő elfek­vő készletek is vannak. ‘ • ... A BHÉV-nél 1963 évben a kiselejtezett alkatrész értéke 776/m Ft. volt. A készletnormák meg állapit árainál nem vették, figyelembe, hogy a Főv. Villamosvasút és á BHÉV számos olyan tipusu jármüvei ren­­■ delkezik, amelyhez alkatrészt már nem gyártanak, de készletet tar­tani célszerű. Hozzájárul az elfekvősé,ghez az is, hogy időnként szerkezeti változások, selejtezés következtében egy-egy raktárod' lévő alkatrásztipus inkurrenssé válik. Végeredményben a készlet­­gazdálkodásban meglévő hiányosságok egyrészt a tervszerűtlen be­szerzésekből, másrészt a vállalatoktól független okokból kelet­keznek és zavarják a fontos javítási- karbantartási tevékenységet, m O rá) t a--------------------------------------------------------------t ó-------------------------------------------------------------------------_j

Next

/
Thumbnails
Contents