Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1960-02-03
r ~ 1 Weiner et.: 6 szövetkezetnél nézték meg, hogy milyen volt a versenyszellem, ki volt a verseny gazdája, milyen nyilvánosságot biztositottak a versenynek, milyen jó tapasztalataik vannak. Számszerű adatokkal nem igen foglalkoztunk, egyrészt idő hiányában, másrészt pedig csak a mérleg után tudnak számokban konkrét adatokat szolgáltatni. Igaz et.: A jelentésben lehetett volna globális számokat is hozni, ezekkel minden vállalat rendelkezik. Másik hiányossága a jelentésnek, hogy nem veti fel a szükeresztmetszetelcet. A felszámlások hiányossá, hogy a mennyigére mentek. Ezt a kormány is elismerte, igy értékelte. A feldolgozó ipar túlteljesítésbe került és az alapanyaggyártás lemaradt. Kb. a helyzet 14 - 6 % arányban van, ahogyan azt Apró elvtárs is értékelte. Ezeket fel kell számolni 1960-ban, Társadalmi alapon elkészíteni egy jelentést nagyon nehéz. Az árrendezés problémája elő fog kerülni éspedig a nyereségrészesedésnél, amit a felettes szervek úgyis le fognak emelni. Ezt kiszűrni nem nagyon lehet, legalább is nagyon nehéz. Globálisan fogunk rájönni arra, hogy 32, vagy 73^ napot próbálnak kifizettetni, illetőleg csak jelentkezni rt * fog. Ez nem jó, mert nem a jo munkából fakad, hanem az árrendezésből, . Véleménye szerint az irányt arra kell venni, hogy az anyagp: problémát megoldjuk a leggazdaságosabban. Hogyan lehetne megoldani a tervezetten túli anyagszükségletet, amit emelni már nem lehet. Az anyagnormék ki vannak adva, de ahány, annyi féle. Nagyon sok pluszhoz lehet jutnifi ami csak a leltározásnál jön elő. Apró et, is ugy vetette fel, hogy 30 ezer lett tervezve, például és kb, 70-80 ezer lett a teljesítés, tehát olyanok pl. akik nem voltak betervezve, de piacon voltak, is elhelyezkedtek mindenféle sógor, koma viszony alapon, A vállalatoknál tehát nagyon sok olyan munkás állományi besorolás van, aki jó ha adminisztratív, de van aki maga sem tudja, hogy mit csinál. 1960-ban a kép reálisabb, tapasztalataink jobbak, gazda_ sági és politikai feltételeink lényegesen jobbak 1959-hez viszonyítva. | Nyíri et.: néhány tapasztalatot mond el saját vállalatukra vonatkozóan Elmondja, hogy volt időszak, amikor a beruházásoktól tették pl, függővé a műszaki fejlesztést. Ezt felszámolták. Uj módszereket alakítottak ki. Márciusban indult el üzemükben a munkaverseny, akkor még nem kongresszusi verseny cimen. 1958-ban pl, nagyon sok kötbére volt a vállalatnak a magasépítési részleg lemaradásai miatt. Ezt 1959- ben szintén felszámolták, összehangolták a terveiket a magasépítéssel és 1959-ben lényegesen kevesebb volt a vállalati kötbérek száma. Olyan kívülálló problémák befolyásolják a terveiket, hegy • amik nehéz helyzetbe hozzák a vállalatot, Pi» megtervezték a Gellér szálló befejezését kb, julius, augusztusra, ezzelj szemben, - mivel Magyarországon lesz a KGST Konferencia, a kormány utasította a vállalatunkat, hogy április elejére be kell fejezni, ha törik, ha szakad, vagy ilyen pl. a sztalinvárosi meleghengermücsarnok, tekintettel arra, hogy tudjuk országunk milyen nehéz helyzetben áll finomlemez tekintetében, A versenyszervezésben döntő szerepük volt a művezetőktől kezdve egészen a főmérnökig a műszakiaknak, \ f //; 1 'L~--------------------------------------------------------------—------------------——» 1 1 .. _______________________________
