Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1959-07-15
Kiss elvt.: a jeletés hiányosságaival foglalkozik. Rámutat, hogy a világnézeti neveléssel kapcsolatban több eredmény ós több probléma van, mint amennyit a jelentés felvet. Szakterületen a világnézeti nevelés negatív, vagy pozitív helyzetét nem lehet felmérni az irányítás hiányosságaiból adódóan. Az őralatogatások ehhez nem adnak elég tapasztalatot. Van olyan jelenség, hogy túl soxcat kívánunk a nevelőktől, nem mutatjuk meg a fokozatosságot, a problémákat, melyeknél foglalkozniok kell. Véleménye szerint a határozati javaslatok között szerepelnie kellene annak is,hogy a pártszervezetek feladatává teszik a világnézeti nevelést. Nem ért egyet azzal a kitétellel, hogy vannak igazgatók,akik azért nem említenek vallási, vagy nacionalista problémákat, mert nem akarnak Szembekerülni a tantestülettel. Az ilyen ember nem érdemli meg, hogy vezető legyen. Ezzel a kérdéssel nagyon nehezen tudnak megbirkózni, mert nincs elég tárgyi anyaguk. - Felveti, hogy a világnézeti propagandánál ne sértsük a vallásos érzést. Az is komolyan számbaveendő, hogy még a kommunista pedagógusok sem tudnak minden alkalommal megfelelő ellenérvekkel válaszolni világnézeti kérdésekben. A szükséges ,0-\ felkészültségük nincs meg ebben a vonatkozásban. Nagyon segítené a munkát, ha megismernék, hogy lényegében mi ellen kell hadakozni. Az illegálisan hittanra járók száma a jt-aranyt emelni fogja, erre fel kell Készülni. Farkasinszki elvt.: A tanév megindulásakor három főfaladatot tűztek az iskolák elé; a tantestületek politikai és világnézeti megszilarditásáiiak, a vezetők felelősségének fokozása, a pedagógusok erőteljesebb oktatasa.iAnnak ellenére, hogy az eredmények bebizonyították, hogy az iskolák vezetői többó-kevésbé megtalálták azokat a módszereket, melyekkel a feladatokat megoldják,mégis azt kell mondani, hogy a célkitűzések csak részben valósultak meg. Vonatkozik ez pl. a pedagógiai kutatómunkára. A tantestületek felkészületlenségükből adódóan nem egyforma eredményességgel oldották meg ezt a feladatot. Ennek kihatásai az oktatásra és nevelésre érezhetőek. Hogy az igazgatók az iskolában folyó oktató - nevelő munkát osak kevéssé tudták ellenőrizni az az ő hibájuk is, de ezért az ok - tatasi osztályt is szó érheti. . Jt pedagógusok ideológiai továbbképzésével kapcsolatban a BPVB. határozatot hozott. Legfőbb elv; a pedagógusok továbbképzését állami feladattá tenni. Egy problémára felhívja a figyelmet: igaz, hogy a párttag pedagógusok továbbképzésére a pártoktatás a leghelyesebb oktatási forma a továbbiakban is, de azért nagy gondot kell arra fordítani, hogy az állami oktatásban is megfelelő számban vegyenek részt kommunista pedagógusok. Egyetért azzal, hogy a pedagógusok továbbképzésének régi útja nem volt eredményes. Szükség van arra, hogy a szakmájukkal kapcsolatos kérdésekben is segítsük, de ez addig nem megy, amig a marxizmus alapvető kérdéseiben nem látnak tisztán. Az ankétok ugyan egész sor problémát megvilágították, de nem igaz, hogy azon túlmenően, hogy felhívta a figyelmet a marxizmus igazságaira, sokat mentünk volna előre. Hogy egy pedagógus szaktárgyának világnézeti vonatkozásait megértse, kell 1 hogy ismerje a marxizmust, a legfontosabb törvényszerűségeket. Ez ma még hiányzik. A világnézeti nevelés pedagógus vonatkozásban elsősorban átnevelés kérdése. Elsietni komoly hiba lenne. - A tankönyv kérdésével kapcsolatban: olyan javaslatot tettek a minisztériumnak, hogy a tankönyv Írókat ne az ivek szerint dotálják, hanem aszerint, hogy megfelelnek-gónyeknek. - Az üzemek és iskolák kapcsolatát illetően: a BPB-nek volt egy hatarozata, hogy iskolai bizottságokat L -----------------------------------------------------------------------------_J 4 - I
