Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1958-02-18
r ¥ n oktatás lebecsülését vonta maga után. Azok az elvtársak, aki az ellenforradalom leverése utáni rendkívül sok demagóg vita után, rengeteg revizionista ferdítés után vállalkoztak arra, hogy újra megteremtsék a pártoktatés becsületét a pártba, véleményem szerint nagyon na^y és áldozatos munkát végeztek, megérdemlik az egész párt becsülését es tiszteletét. Ha hozzávesszük szt, ami a kerületünkre is jellemző, hogy a propagandisták összetétele soha nem v>lt ilyen jó. Szükségszerű összefüggés van abban, hogy ilyen nehéz idcben a propagandistak aagy többsége munkás.De mutatja azt is, hogy a párt legjobb erői megértették a pártoktatás jelentőségét. A propagandistáink legnagyobb része mar nemis dolgozik a területen, csak régi hagyományból jár vissza. Láttam az anyagot, akkor és most is egyetértek vele, de hiányolom és azelvtársak szerénsége is tiltotta vlna megemlíteni azt, ami az egesz oktatási munka értékelésénél alapvető kérdés kell hogy legyen. Részt vettem pénteken a marxizmus előkésitőn, ahol a végén szervezeti kérdésekről is volt szó. Ennek során elmondták, hogy milyen hallatlan kínlódás folyik egyes szemináriumokon. Meg kell mondani, ho y a marxizmus tanfolyam nem volt egy sikeres elképzelés. Az elvtársak közül azok mentek erre, akik azt mondták, hogy már elvégeztem x szemináriumot ,nem fogom megint élőiről kezdeni. Viszont rendkívül sikeres az időszerű “"ró kérdések tanfolyama, amely a reális élet tényeiből indult ki, abból, hogy helyre tudjuk állítani a pártoktatás becsületét. Ehhez olyan tanfolyam kellett, mely az életbe, működésébe, mozgásába ismerteti meg a marxizmus-leninizmus tanításait. Kötetlen forma, ami bebizonyítja a hallgatóknak, hogy érdemes a pártoktatássál foglalkozni és hasznos is. Ez a tanfolyam nem a szónak dolgmatikus értelmében vett oktatási forma, mert itt nem tételesen kell mgtanulni a marxista fcnokat, de az, hogy nálunk is ilyen sikeresen megy és a megjelenés is átlagosan ?o %-os, sőt sok helyen elérni a 9o %-os ié, feltétlen lehetőséget teremt arra, hogy jövőre "igazi" pártoktatást lehessen beindítani, hogy jövőre ezen a tanfolyamon is lehetővé tegyünk bizonyos irodalom feldolgozásának kötelezettségét.E tanfolyam hallgatóinak egy része jövőre már átmegy magasabb fokra. A pártbizottság irta elő 1957. szeptemberében hogy a tanfolyamot két fokon szervezzük meg, ügy érzem, ezt a határozatot végrehajtottuk. Van egy kis letörés a propagandisták között, mert úttörő munkát vegez_ nek tanfolyamaikon, ahol most kell megbirkozniok azzal a feladattal, hogyteljesen képzetlen emberek Marx-Bngels klasszikus müveit feldolgozzák. Ez persze nagyon nehezen megy es javasolom, hogy ne hagyjuk egyes helyeken kínlódni a szemináriumokat. Itt fel kell vetni az alapszervezetek felelőségét is. V -én is vitáztunk, hogy nem helyes a loo %-os jelentkezés. Nemez és Rost 15 tagú marxizmus tanfolyamán 2 párttag van, egyjka szemináriumvezető. Törekvésben azt mondjak, hogy jövőre nem tanulnak tovább, öreg suszterek már ők. Mondtam, hogy ®zt ne hagyják, sürgősen szervezzék át időszerű kérdésekre ésha a szemináriumvezető jó, akkor meg fogják szeretni a pártoktatást. Nagyon örülök, hogy Lázár ilyen élesen felveti a XX kongresszus kérdését.Most merült fel ez a probléma, mert különösképpen előtérbe került a revizionizmus elleni harc. A kongresszus enek a módját megadja, de részleteiben kevéssé foglalkozik vele. Az első témánál megvitattuk a sztálini tételt és az osztályharc kérdését, bár sok helyen nem fogadták el, de megértették a lényeget.Túlnyomó többség elfogadta. Az ellen■ . forradalom, a proletárdiktatúra és a párt témáknál is volt utalás a kongresszusra. A 3* témánál szó volt a békés egymás mellett élésről is. A további tételek is alkalmat adnak a tételes feldolgozásra, de azért jobban előtérbe kellene állítani. A főprobléma a XX. kongresszus szellemének megértetése,Eléggé elterjedtéh megnyilvánuló szektáns álláspont főleg elméleti, politikai kérdésekben nehézzé teszik az alkoto, elméleti és politikai tanok feldolgozását, L — — I
