Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.12.a/3)

1988-12-06

A vidéki helyzetet könnyiti az, hogy ott kisebb a bérlakások száma.

De az is tény, hogy vidéken korábban felismerték azt, hogy az elmaradt lakások felújításához hozzá kell kezdeni.

Körülbelül milyen irányban mennek az elképzelések, melyet a párt Központi Bizottsága mintegy tájékoztató jelentést november 1-jei ülésén elfogadott és számunkra kijelölt, mint további feladat. Mi is úgy gondolkodunk, mint ez az anyag, hogy itt nem kislépésekre van szükség, hanem átfogó és nagy. A lépések iránya tulajdonképpen megegyezik azzal az anyaggal, ami önök előtt van. Én azt gondolom, hogy egyes elemeiben mást képzelünk el.

Tehát mi is azt tartjuk célnak, amit az anyag is leir, hogy tulajdonviszonyok, a tulajdonos a bérlő érdekeltségének megváltoztatására kell irányt vennünk. Irányt kell vennünk arra is, hogy az ingatlankezelést megváltoztassuk, átalakítsuk, hogy a fenntartás hatékonyságát gyökeresen javitsuk, és evvel párhuzamosan az állami támogatás szociális hatékonyságát jelentősen növeljük. Ezek a legfontosabb céljaink. Ennek érdekében gondoljuk, amikor az Alkotmány módosításra kerül, akkor létre fog jönni egyik osztatlan állami tulajdon helyett a tanácsi tulajdon, és ezáltal mi abba gondolkodunk, hogy a jelenlegi állami bérlkások tulajdonosa és a tulajdonosi szemléletet egyértelműen a tanácshoz kivánjuk decentralizálni. Tehát elhangzott, hogy ki a felelős, ki ellenőriz. Szeretném elmondani, hogy mi abban gondolkozun, hogy nemcsak a pénzt adjuk oda, már amennyi van, nemsok az tény, hanem oda szeretnénk adni a jogosítványokat és ezekkel élni kell.

Természetesen nemcsak abban gondolkozunk, hogy állami tulajdon lesz, értelemszerűen a lakások döntő része ezt követően is magántulajdonban lesz.

Szeretném azonban elmondani, hogy én nem látom olyan egyértelműen, hogy kevés az állami bérlakás. Ezt is meg kéne gondolni, milyen .gazdasági stratégiát követünk és tudunk- e követni.

Tovább folytatódik az a tendencia, hogy az életszinvonal stagnál, akkor ez másként vetődik fel. Akkor jelentős rétegek számára kell állami bérlakást juttatni.

Mi abban gondolkozunk, hogy az egész bérlakásszektor átalakításra kerül i 1991-ben, és megkívánjuk hirdetni.

Az átlagos lakásoknál úgy gondoljuk, hogy önköltségi lenne a lakbér.

Tehát a karbantartást és a felújítást a lakbérnek kellene fedezni.

Elképzelhető, hogy 1991-től helyi hatáskörbe kerülne a lakbér megállapitása is.

1989. január 1-től az elidegenitési folyamatban könnyítéseket vezetünk be. Az elképzelések szerint január 1-től csak az a ház, vagy az a lakás nem idegenithető el, amelyre tanácsrendelet kimondja, hogy ez a tanács szempontjából nem idegenithető el. Megszűnik az, hogy csak akkor idegenithető el, ha a lakosok 50 %-a hozzájárul.

Továbbra is fenn kivánjuk tartani azt a védettséget, amit a nyugdíjasok

i élveznek ezzel kapcsolatban, megmarad, hogy fölöttük lakást nem lehet

eladni.

Ugyancsak bevezetjük azt, hogy nemcsak az alternatív az, hogy megemeljük a lakbért, hanem ehhez egy kemény szociálpolitikai rendszert kivánunk kapcsolni.

Mindenképpen támogatást igényelnek: 1. a nyugdíjasok - a helyzetüket ne ron su , . g gyerekesek. A jövedelem arányában támogatni őket.

L--10 _j ______

r n- 17 -