Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1988-12-06
Uj kis egységek tömeg kellene létrehozni. Legyenek mamut vállalatok, mert egy sortatarozásnál az feltétlen szükséges. Összefoglalóan: én támogatom a gondolatot, csak egy differenciálást szeretnék területenként javasolni, és ezeken a területeken az adminisztratív intézkedéseket is esetleg a központi intézkedés kihangsulyozását nyomatékosabban említeném és nagy erőfeszítést tennék arra, hogy a lakosság át fog vállalni 600 ezer : lakás fenntartását, akkor megfelelő választékú javító kapacitáshoz tudjon jutni. Kemény Péter elvtárs: kicsit vitatkozva az előző hozzászólóval a tekintetben, hogyha kerületi pártbizottságunk egy átfogó javaslatot kiván tenni a fel^ő állami vezetésnek és ilyen szempontból mérlegelem az anyagot, és nem úgy, hogy a VII. kerületben ezt megvalósítjuk, vagy nem. Alapvetően az anyag legfőbb megfogalmazásával egyetértek, olyan újszerű elképzeléseket tartalmaz, ami mindenképpen megfontolásra érdemes. Néhány kérdésre felhívom a figyelmet, ami döntően alátámasztja azt, ami itt az írásbeli anyagban szerepel. A párt politikája és a kormány politikája is szinte minden eszközzel a piac erősítését emlegeti. Mégis, ha egyetlen egy szervezet végezhet olyan értékbecslést, olyan ügyintézést, ahol 3 ember foglalkozik ezzel - a FIK-ről van szó - , mégis olyan helyzet született, hogy nem a piaci helyzetet élénkítsük ebben a helyzetben, hanem azt gondoljuk, hogy ha a FIK-ket visszavesszük állanigazgatási irányítású vállalatba,^ akkor majd ez utasításra jobban fog menni. Én megkérdőjelezem ezt. Én annak vagyok a hive, hogy több szervezet piaci alapon foglalkozzon ennek a meggyorsításával. Külön nem akarok foglalkozni,kitérni a földhivatali kérdésekre. Nagyon optimista az anyag ezekkel kapcsolatosan. Szinte nevetséges az, hogy 8-10 hónap egy egyszerű átvezetése a teleknek. És akkor még meg kell vesztegetni az előadót. Hogyan akarunk elérni eredményeket itt ezen a téren. Piaci helyzetről még egy összefüggésben.Én azzal értek egyet, hogy a megszerzett jogokat ne bántsuk, de tegyünk mellé bizonyos követelményrendszereket. Mert az mindenütt feszültségeket jelent, hogy egy megszokott jogot elakarunk venni. Itt a lakások-az anyagban röviden emlitett - értékesítési cseréje, egyebekből származó haszon. Én inkább azt mondom, hogy az egyéb területeken is szabadítsuk fel a szituációkat. Pl. van egy jogszabály, aki azt mondja a tulajdonos a kerületi Tanács maximálisan 20 ezer Ft/nm-ért adhatja át kisiparosoknak, kiskereskedőknek használati jogot. így a tulajdonos keze - a kér.Tanács - meg van kötve. Ugyanakkor a "'fekete piacon" 80- és 120 ezer Ft-on cserélhet gazdát a használati jogon, nem a tulajdonjogon. Miért kötjük meg a tanácsot, hogy ő ne a piaciak szerint járjon el. Az előző hozzászólóval abban is vitatkoznék, hogy tegyünk különbséget a VII. kerületiek és a budai övezet között. Két okból: a lakások értékbecslésénél igen lényeges szempont az, hogy hol fekszik, milyen állapotban van, milyen konfort fokozatú. Három, négyszeres négyzetméterárak jönnek , ki Budán és annak töredékei pl. a VII. kerületi házaknál. És azt kell látni, hogy jó néhány ilyen szakértésben részt vettem személyesen is. Már, ami bíróságra jutott azokban. Elenyészőek ezek az árak, a mai lakásárakhoz képest. 300-350,-ezer Ft-ért kétszobás lakáshoz lehet jutni és ennek jelképes összegét, 5-10 vagy 15 %-át kell befizetni. Több mint 35 éves törlesztésre. És még mindig ott van az, hogy nem kell senki kényszeriteni, aki nem tudja megfizetni az "önköltséges" lakbért. U - zJ 1 — . — .- 14 -
