Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1987-09-22
r u térbe állítása, a meglevő kapacitások minél teljesebb kihasználása. Az ipari termelés bővítésének lehetőségei elsősorban a nemzetközi munkamegosztás növeléséből adódhatnak. l Az iparfejlesztés súlyponti területei: J — a konvertibilis piacokon gazdaságosan értékesíthető termékeket előállító tevékenyséj| gek bővítése, (I — a KGST-beli együttműködés, \ — a kivitel versenyképességét javító háttéripar, — a több szakágazatot érintő rendszerszemléletű fejlesztések (például híradástechnika, || számítástechnika, gyógyászat, járműipar, élelmiszergazdaság), — a belső adottságokra alapozott, a műszaki-tudományos fejlődés hazai eredményeit nagyobb mértékben hasznosító feldolgozóipari tevékenységek gyors ütemű fejlesztése. 4 Kiemelt figyelmet fordít az ipari termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésére. Az ország energiaforrásainak és fogyasztásának egyensúlya a jövőben is elsőrendű cél. Az energiaigényesség csökkenését szolgálja az energiagazdálkodási program következetes végrehajtása, az energiaigényes termelés visszaszorítása, a fajlagos energiafelhasználás mérséklése, f az energiahordozók ártámogatásának mérséklése. A kormány az ipari költségszínvonal mérséklését a termékegységre jutó anyag- és energiafelhasználás, a munkaerőráfordítás, a beruházási és az általános költségek csökkentését gazdaságszervező munkával is elő kívánja mozdítani. A szerkezetátalakítási követelmények alapján felülvizsgálatra kerülnek és szükség esetén módosulnak a központi és ágazati gazdaságfejlesztési programok eddigi céljai, irányítási formái és eszközei. A termelékenység javulása, a felszámolási és szanálási törvény következetes alkalmazása, valamint a szerkezeti változások nyomán a kormányzat azzal számol, hogy középtávon munkaerő-átcsoportosításra is sor kerül, a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásáról gondoskodik. ! í b) Az élelmiszergazdaság fejlődése továbbra is nagyfontosságú a lakosság jó színvonalú ellátsának, valamint a népgazdaság exportképességének szempontjából. A mezőgazdasági tömegtermékek világpiacán kialakult tartós — szerkezeti jellegű — túlkínálat körülményei között a magyar élelmiszergazdaság korábbi exporttöbbletet termelő szerepének megőrzése is szerkezetváltást követel meg. A gabona- és hústermelés növekedése mérséklődik, lendületesebben bővül a termékfaj| tánként kisebb mennyiségű gazdaságos, exportképes termékek előállítása. A mezőgazdasági- ! nagyüzemek ipari-szolgáltató tevékenysége és a kistermelés növekvő szerepet játszik a jövedelemgyarapításban. | Az élelmiszergazdaság szerkezeti korszerűsítése sürgeti a magasabb minőségi követelményeket kielégítő, szakértelem- és tudományigényes új termékek, márkacikkek termelésének és kivitelének erőteljes bővítését. Ehhez szükség van szervezeti, finanszírozási, háttér* ( ipari, feldolgozási, értékesítési és az agrártermelés sajátosságait figyelembe vevő érdekeltségi ff ( feltételek megteremtésére. Külgazdasági és költséggazdálkodási szempontok egyaránt szükségessé teszik a hozamok javítását, a ráfordítások általános csökkentését, az import helyettesítésére alkalmas takarmánytermelési kapacitások bővítését. Az élelmiszergazdaság jövője sem • j választható el a tudományos eredmények, s különösen a biotechnológiák gyorsuló ütemű haszi*4 nosításától. c) Az építőipar sürgető feladata minőségi teljesítményeinek javítása, költségeinek csökkentése. Ez a piaci viszonyok, a vállalkozói jelleg erősítésével, a kínálati piac létrehozásával, a versenykövetelményekhez nem igazodó nagyvállalatok szervezetének korszerűsítésével, a | fenntartási, karbantartási és egyéb lakásépítési munkák elvégzésére alkalmas kisszervezetek bővítésével érhető el. A településfejlesztés céljaival összehangoltan javítani kell az építési tevé" - kenység feltételeit, az építőanyag ellátás színvonalát (beleértve az előállított termékek minőségét, szállítását, raktározását, értékesítését és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat). A lakásvásárlók érdekeinek fokozott védelmében korszerűsíteni kell a szerződéses viszonyokat, ennek i részeként be kell vezetni a kötelező jótállást. „íj d) A kormányzat a stabilizációs időszakban is gondot fordít az infrastruktúra fejlesztésére. !í 00 L m ...................................................................................................................................................................... ■ f _ 1 ! . . . __________ „______<"MMIMlMP|fi__
