Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.12.a/3)

1987-09-22

r n I. A gazdaságpolitika fő cselekvési irányai ‘ 1. Gazdaságunk stabilizálásának kulcskérdése a konvertibilis adóságállomány növekedé­sének megállítása. A gazdaság stabilizálását elsődlegesen a gazdaságos termelés bővítése, és ennek alapján az export növelése alapozhatja meg. Fokozatosan a gazdaságos teljesítmény­növelés váljon az egyensúly-javítás döntő tényezőjévé és lépésről-lépésre szoruljon ki a legke­vésbé gazdaságos termelés. Az exporttöbblet elérése a belföldi felhasználás csökkentését és exportra való átcsoportosítását teszi szükségessé. E folyamat kibontakoztatása érdekében a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, olyan mechanizmust működtet, amely a teljesítmények, a hatékonyság javulására, a kapaci­tások teljesebb kihasználására és az export-piaci orientációt szolgáló szerkezetátalakítására ösztönöz. A külső egyensúly javításához szükséges hazai forrásokat a kormány nem a termelést, a műszaki fejlődést, vagyis a jövő megalapozását szolgáló eszközök terhére kívánja megterem­teni, ezért a belföldi felhasználás más területein kell forrásokat felszabadítania. A közösségi fogyasztásban a kormány szigorú, de ésszerű takarékosságot érvényesít. A gazdaság teherbíróképességét figyelembe véve felülvizsgálja a közösségi kiadásokat és fej­lesztési feladatokat. Ésszerűsíti az államigazgatást, a központi, a területi és a helyig szervek közötti munkamegosztást, a szervezeti és működési rendet és az eszközök felhasználását. A nemzetközi fizetési mérleg javára történő kényszerű átcsoportosítás során számolni kell a fogyasztás átmeneti, differenciált mértékű csökkenésével is. A teljesítménytöbbletet elérő vállalatok, munkacsoportok, dolgozók jövedelme ugyanakkor növekedhet. 2. A pénzügypolitikának a gazdasági stabilizáció követelményeit kell következetesen ér­vényesítenie. A belső pénzügyi egyensúlyt a kormány megteremti és fenntartja. Ennek érde­kében folyamatosan összehangolja az állami, a vállalati és a lakossági megtakarításokat és hiteleket. Alapvető feladat a vállalatok, intézmények és a lakosság megtakarításainak növelése. Ezt a kamatpolitikával, a különféle értékpapírok elterjesztésével és a termelő célú lakossági befektetések lehetőségének megteremtésével is elő kell segíteni. A vállalatok jövedelmei egyre inkább a gazdaságosan termelő vállalatok javára rende­ződnek át. Az erőteljesebb differenciálódást a tervezés, az irányítás és a piac együttes hatása váltja ki. A vállalati beruházások bővülésére — a népgazdasági szintű megtakarítások növekedé­­, sén kívül — a külföldi működőtöké és a gazdaságtalan vállalatoktól átcsoportosítható for­rások nyújtanak fedezetet. A fejlesztéspolitikában növekvő szerepet fog játszani a hitelszféra és a tőkepiac, a társu­lások elterjedése, valamint az export pályázati rendszer. Ez hivatott elősegíteni, hogy a beru­házási források piacképes és jövedelmező akciókban hasznosuljanak. 3. A külső egyensúly javítása mellett a kormány megőrzi a belső ellátás egyensúlyát. E cél a jelenlegi szakaszban csak a belföldi kereslet mérséklésével és egyidejűleg a kínálat nö-Lrz — I

Next

/
Thumbnails
Contents