Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1986-10-29
r n-A kádermunkában általában érvényesül az az alapelv, hogy a vezetők feleljenek meg a politikai alkalmasság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. Előfordul, ihogy ezeket az elemeket mechanikusan alkalmazzák vagy szembeállítják egymással. Káderpolitikánk érvényesítését napjainkban is nehezíti a szubjektivizmus, a személyi összefonódás. Az elvek megvalósítását jól szolgálta a pártszervek káderhatáskörének pontosítása és decentralizálása. A vezetők, a tisztségviselők választásánál egyre \ inkább alkalmazzák a többes jelölést, bevált a jelölőbizottságok és a jelölést előkészítő bizottságok működtetése. Növekedett a választott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében. A döntések a korábbinál szélesebb körű véleményre alapozódnak. Az állami, gazdasági, társadalmi élet különböző területein szélesedett a pályázati rendszer, valamint a meghatározott időre szóló vezetői megbízás gyakorlata. A dolgozók kollektívái nagyobb beleszólási lehetőséget kaptak saját vezetőik kiválasztásába, munkájuk és magatartásuk megítélésébe. Az új vállalatvezetési formákban működő gazdálkodó egységeknél az igazgatókat titkosan választják. Helyesnek bizonyult, hogy a szakszervezeti tisztségviselők választásánál általánossá tették a titkos szavazást, s bevezették a közvetlen delegálást a Hazafias Népfront és a KISZ testületéibe. Mindez — a végrehajtás során tapasztalható hiányosságok ellenére — kedvezően hatott a kádermunkára, fejlesztette demokratikus vonásait. Az érvényben levő minősítési rend erősítette a kádermunka nyíltságát, segítette a káderek fejlődését. A minősítések viszont sok esetben nem feleltek meg a tartalmi követelményeknek, a minősítendő személlyel folytatott alku tárgyát képezték, elvtelen kompromisszumokhoz vezettek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi három év utáni alap- és a négyévenkénti kiegészítő minősítés módszere formális, túlhaladott. Nem biztosította a vezetők tevékenységének és magatartásának folyamatos értékelését, nem igazodott a feladatokhoz, és a választási ciklusokhoz. A vezetőképzés feltételei javultak. A felsőfokú politikai képzést nyújtó intézmények döntően az utánpótlást készítik fel. A továbbképzésben részt vevők száma nőtt. A képzés és a továbbképzés tartalmát és rendszerét lényegesen fejleszteni kell. Az Miami felsőfokú oktatási intézményekben a marxizmus—leninizmus oktatása és a vezetői tevékenységre való felkészítés sok kívánnivalót hogy maga után. Az állami vezető-továbbképzés is csak részben képes ellátni ( feladatát. Nem megfelelő az intézetek kihasználása, az együttműködés, az őszi szehangoltság az érdekelt állami és társadalmi szervek között. Kádermunkánk eredményei és gyengeségei tükröződnek az állami és a szövetkezeti személyzeti tevékenységben is. Az állami, gazdasági szervek és vezetők tudatosabb kádermunkát végeztek, de a személyzeti munka és módszere nem igazodott kellően a megváltozott helyzethez és követelményekhez. n A Központi Bizottság megerősíti a párt káderpolitikájának alapelveit. Szükségesnek tartja, hogy a kádermunka gyakorlatát hozzáigazítsuk a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-műszaki haladás és a szocialista demokrácia * növekvő követelményéhez. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be 13 L______j ——^--
