Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1982-06-30
r n j IV,; j II. A VI. ötéves tervidőszakra — ezen belül az 1982. évre — tervezett Intézkedések és azok főbb jellemzői ^ — Megtörtént a termelő technológiák energiaigény szempontjából való felülvizsgálata, és megállapítást nyert, hogy a jelenleg alkalmazott íves mélynyomás lényegesen nagyobb energiafelhasználást igényel, mint az íves ofszet technológia. Az íves mélynyomás fejlesztését ezért nem tervezi a vállalat. Ha az anyagi eszközeink lehetővé teszik, a jelenleg íves mélynyomással készülő munkákat ofszet technológiára tesszük át, ehhez azonban a géppark bővítése szükséges. A teljes fűtésrekonstrukció befejezésével — 1983. október 31. — mintegy 20%-os energiamegtakarítás várható. ?i: — A "vállalat a takarékosság egyes módjait anyagi eszközökkel továbbra is ösztönzi, elsősorban azokon a területeken, ahol az elérhető megtakarítás nagyságrendje ezt indokolttá teszi. §) A takarékossági intézkedési tervek kollektív munkával készülnek vállalatunknál. A feladatok meghatározásában részt vesznek az egyes területek vezetői és ők a felelősök a végrehajtásért is. Az 1980-ban széles körben terjesztett tájékoztató egyes fejezetei hosszabb távú konkrét célkitűzéseket tartalmaznak, ami amellett, hogy kézzelfoghatóvá teszi mindenki számára a célokat, politikai mozgósítást is jelent. A takarékosságra való törekvés szerves részét képezi a munkaversenymozgalomnak. A brigádvállalások között számos ilyen jellegű felajánlás található (pl. a selejtszázalék bizonyos szint alatt tartása, illetve csökkentése, a filmfelhasználás csökkentése stb.). C) A végrehajtást nehezítő külső és belső tényezők — A nyomdaipari technológiai sor olyan — a papírgyártás technológiájába tartozó — mű$ velettel bővül, amelynek célja, hogy a papírt nyomtatásra alkalmassá tegye. Ezek a többletműveletek jelentős vágó- és nyomókapacitást kötnek le. 1981-ben az ofszet íves nyomókapacitás mintegy 9,5%-át terhelte le a végtermékben nem megjelenő inproduktív munka, ami az egységnyi termékre jutó energiaráfordításokat — habár a vállalat ilyen mutatóval nem rendelkezik — jelentősen növeli. — Ugyancsak a papírgazdálkodás hatékonyságának kérdésével függ össze a technológiailag indokoltan keletkező papírhulladék hasznosítása. 1979-ig a különböző papírhulladékok értékesítésének ellenértéke a vállalatot illette. A jelenleg érvényes árképzési szabályzat előírásai szerint az értékesített kiemelt anyag (papír)-hulladék értékét a megrendelőnek vissza kell térítenünk. H I összegezve úgy értékelhető, hogy a nyomdaipar egyes tevékenységeink területén a jelenlegi I árképzési és egyéb lehetőségek nem teremtenek megfelelő vállalati érdekeltséget az anyag- és energiataka rékosság ösztönzésében. 13 ^ 32