Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1980-02-05
r n koztatáspolitika megvalósításával kapcsolatban is; meghatározó szerepet kell L alkotóműhely-vitákban, ezzel is tovább növelve az eszmei-politikai neve omun a a a társulatoknál, illetve a szerkesztőségekben, a kiadókban. . „ , Értelmiségünk körében sok a választott funkciót viselő elvtárs. Munkájukat nagy e e os tudattal, közmegelégedésre végzik. A Politikai Bizottságnak a tájékoztatáspolitika kérdéseiről szóló hatarozata elősegítette, hogy a lapok vezetői, munkatársai pontosabban értsék a párt tájékoztatási politikáját, roso o az a szemlélet, hogy torzításoktól mentesen — tehát se nem lakkozva, se nem sötétebbre es ve — kell ábrázolniuk a magyar valóságot. A lapokban csökkent a felületes, reklámízü publi acio száma. Újságíróink nagyobb figyelmet fordítanak a világgazdaság és a magyar gazdaság összefüggéseire, a világpolitika és a belpolitika kapcsolatára. r A tájékoztatási határozat szellemében javítottuk az egyes szakterületeken dolgozó újságírók általános tájékoztatását. A határozat szempontjait figyelembe véve foglalkoznak szerkesztőségeink az újságíró-utánpótlással is. A tájékoztatáspolitikai határozat végrehajtását nehezítette, hogy némelyik minisztérium, vállalat félreértette a határozatot. A határozat kimondja például, hogy a tájékoztatás nem jog, hanem kötelesség, ennek ellenére még ma is előfordul, hogy a minisztériumok, a vállalatok vezetői elzárkóznak az újságírók alapos, tárgyilagos tájékoztatása elől, és csak a jót, a szépet hajlandók ! magukról elmondani; személyi tulajdonnak tekintik a nyilvánosságra tartozó információkat. Az MSZMP KB közművelődési határozata hosszú időre szóló munkaprogram. Végrehajtása során kiemelten kell foglalkoznunk a munkásság és az ifjúság műveltségének növelésével. Az ország előtt álló népgazdasági feladatok megoldása, a tudomány és a technika rohamos fejlődése, társadalmi téren a közéleti demokrácia fejlesztésének igénye megköveteli a munkások műveltségi szintjének emelését. Fontos feladatunk, s ebben döntő szerepe van a pártszervezeteknek, hogy a közművelődés eszközeivel is segítsük a munkásságot a termelésben és a társadalomban betöltött vezető szerepének gyakorlásában. E cél érdekében készült közművelődési feladattervünk, melynek végrehajtása napi politikai munkánk részét képezi. A munkásművelődés formáinak sorában első helyen áll a felnőttoktatás. Egyik legnagyobb problémánk, hogy a kerületi üzemek, szövetkezetek dolgozóinak 11 százaléka nem végezte el az általános iskolát. Sok köztük a 30 éven aluli, de sajnos éppen e korosztályból „termelődik újra” az alapiskolázottsággal sem rendelkezők rétege. A kerületünkben igen jól működő dolgozók általános iskolájával együttműködve arra törekedtünk, hogy számukat csökkentsük. Az iskola főként a nagyvállalatokkal alakított ki jó kapcsolatokat: kihelyezett osztályokat működtet, és eredményesen próbálkozik a szövetkezeti dolgozók beiskolázásával is. A hagyományos iskolarendszeren kívüli oktatási formák népszerűsége, jelentősége növekszik. Ebben nagy szerepe van a TIT-nek. Segítségével szervezik a munkásakadémiákat és a különböző szakmai tanfolyamokat is. Kerületünkben igen magas a bejáró dolgozók száma. A velük való foglalkozás fontos részét képezi a vállalatok közművelődési tevékenységének. A helyi — fővárosi — programokba nehéz őket bevonni, ezért az érdekükben végzett közművelődési munkában eddig ott születtek szép eredmények, ahol a vállalatoknak sikerült a lakóhelyi művelődési szervekkel jó kapcsolatot teremteniük. Kerületünk vállalatainál, intézményeinél az utóbbi két évben alakultak meg a helyi műve* Iődési bizottságok. A bizottságok felmérték a munkahelyeken dolgozók általános szakmai és politikai műveltségének helyzetét, a tapasztalatokat szembesítették a vállalatok előtt álló feladatokkal. Az eredmény: a vállalati közművelődési munka középpontjába továbbra is a felnőttoktatást, a szakmai és politikai továbbképzést kell állítanunk. A dolgozók általános és szakmai műveltségének fejlesztését jól szolgálják a munkahelyi, illetve kerületi könyvtárak. Kerületünkben két tanácsi és 53 kisebb-nagyobb szakszervezeti fenntartású könyvtár működik. 1 A kerületi Szabó Ervin könyvtárak központi helyen vannak, az olvasók számára könnyen 26 te
