Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1980-02-05
te7ote!í-í-a 8?/Zdaffá8P°IÍtÍkaÍ munka tapasztalatait következetesebben használják fel a gazlehet agltációs munkában. Mindezek eredményeként a szemléletformálás is hatékonyabb . A.Z y* öté.?eS tervi1d8*zak első négy évében kerületünkben az ipari termelés 29,6%-kal emelke. / er'1ie /novekedési üteme 1979-ben lelassult — a nemzetközi gazdasági környezet válz sa mid m dosult nemzetgazdasági célkitűzéseknek megfelelően. Az ipari szervezeteken belül a szövetkezetek 1975—1979 között az ipari átlagot meghaladóan, 39,7%-kal növelték termelésüe , e a szövetkezeti szektorban is lelassult 1979-ben a termelés növekedésének dinamikája. Az átlag természetesen jelentős eltéréseket takar. A KEMIKÁL Épitőanyagipari Vállalat például öze roniszorosára, a Nemez- és Rostfeldolgozó HSZ több mint másfélszeresére emelte termelését, ugyanakkor az Egyetemi Nyomda és a BUDAGANT Kesztyűs Szövetkezet termelése csökkent. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelésüket már az V. ötéves terv első négy éve alatt az ötéves népgazdasági előirányzatot meghaladóan, 40,7%-kal növelték, és az ötéves • tervü időarányos részét is túlteljesítették. A kereskedelmi vállalatok eladási forgalma szintén mamikusan, négy év alatt 40,8%-kal fejlődött. A kereskedelmen belül a nagykereskedelmi vállalatok eladási forgalma emelkedett a leggyorsabban (a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi 4 Vállalaté például több mint kétszeresére), a vendéglátó vállalatoké pedig a leglassabban, annak következtében, hogy a tervciklusban több olyan központi intézkedés is született (például a szeszforgalmazás korlátozása, az 1979. július 23-i áremelés), amely a vendéglátás keresletére korlátozólag hatott. Az ipari termelés növekedésénél gyorsabb ütemben emelkedett az export. A rubelelszámolású export növekedési üteme meghaladta a nem rubelelszámolású export növekedési ütemét. Kerületünk rubelelszámolású exportja 1,2 milliárd, nem rubelelszámolású exportja 1,3 milliárd forintot ér el. A rubelelszámolású relációban a Híradástechika Szövetkezet, a nem rubelelszámolású piacon a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat bonyolítja le a legnagyobb exportforgalmat. Az export gazdaságossága a rubelelszámolású exportnál kis mértékben, a dollárelszámolású exportnál nagyobb mértékben javult, az egy rubel eléréséhez szükséges export 24,83 Ft-ra, az egy dolláréhoz szükséges 35,93 Ft-ra csökkent. Az import az exportnál kisebb ütemben emelkedett. A rubelelszámolású import növekedését jelentősen meghaladta a dollárelszámolású import emelkedése. A rubelelszámolású import 2,5 milliárd, a dollárelszámolású import pedig 5,0 milliárd forintot ért el. Mindkét relációból a legnagyobb volument a COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat hozta be, ez a vállalat a kerület importforgalmának kétharmadát bonyolítja le. A kongresszusi határozat előirányozta, hogy a nemzeti jövedelem növekedése túlnyomó részben a munka termelékenységének emeléséből származzék. Kerületünkben ez a célkitűzés megvalósult. A létszám legjobban az ipari ágazatban nőtt, azonban a 7,4%-os létszámnövekedés ellenére a termelés növekedésének 74,4%-a itt is a munka termelékenységéből származott. Az építőipar létszáma 0,7%-kal csökkent, így ezen ágazatban a termelés növekedésének teljes egészét a munka termelékenységének növelésével érték el. A kereskedelmi vállalatoknál a forgalom növelésének túlnyomó hányada, a 2,6%-os létszámemelkedés ellenére, a munka termelékenységének emeléséből származott. Kerületi szinten négy év alatt 3,7%-os létszámemelkedés következett be, a fizikai létszám 4,3%-kal, a nem fizikai létszám 2,2%-kal nőtt. Ez a feltűnő létszámemelkedés a vidéken foglalkoztatott létszám 25,1 %-os növekedéséből származott. A budapesti létszám 2,0%-kal csökkent. Az előzőekben ismertetett eredmények azonban jelentős felhalmozással jártak együtt. Az összes állóeszköz-állomány másfélszeresére, ezen belül a gépek, berendezések értéke duplájára emelkedett. Megállapítható, hogy a munkatermelékenység emelkedésének csak kis része származott az eleven munkafelhasználás hatékonyságának javulásából, döntő része a munkaerő gépekkel történt helyettesítéséből adódott. Ez a jelenség az ipari ágazatban a legfeltűnőbb, ahol négy év alatt az állóeszköz-állomány 127,8%-kal emelkedett, tehát több mint duplájára nőtt. 1 Az ipari termelési érték növekedése 2,7 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az álloeszköz-állományé 2,5 milliárd forinttal emelkedett. Az iparban ehhez járult még 1,5 milliárd forintnyi 15
