Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1972-04-26
pedig 119,1 %, Az építőipari termelési érték kerületi szinten csak 9,3 %-kal emelkedett, mivel a nem építőipari ágazatba so-. rolt egységek építőipari termelése csak kismértékben fejlődött. Az építőipari ágazaton belül az építőipari tervező ' vállalatok termelési értéke nagyobb ütegben növekedett, mint a kivitelező építőipari vállalatoké. J A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt vállalatok termelési értéke illetve forgalma 21,3 %-rkal emelkedett a termelékenység 18,2 %-os növekedése mellett. I ‘ , A kereskedelmi egységek forgalma 8,4 %-kal növekedett a készletek 18,7 %-ős növekedése mellett, igy,tehát a kereskedelemben a készletek forgási sebessége lalassult. A legnagyobb mértékben a taná*~ esi bolti kiskereskedelmi vállalatok forgalma növekedett, ezen egységeknél is lelassult a készletek forgási sebessége, ugyanis a 29,1 %-kal magasabb készlettel csak 10,6 %-kal magasabb forgalmat bonyolítottak le, I A kerületben a tulóra#elhasználás 5,6 %-kal emelkedett, A legtöbb túlórát a Budapesti Közlekedési Vállalatnál használták fel, a túlórák száma 13,4 %-kal növekedett, s igy a BKV a kerületi túlórákból 62,3 %-kal részesedett, mig az összes órának csak a 32,8 %-át használta fel, A termelési érték illetve forgalom 9,3 %-os növekedése mellett a .lakossági javitási-szolgáltatási tevékenység árbevétele csak 5,9 | %-kal emelkedett. A 1038 /1969. sz, kormányhatározat előírta a lakossági szolgáltatások növelését, mivel a szolgáltatások színvonala jelentős hatással van az életszínvonalra, A kerületben az átlagos szolgáltatások volumene, mert olyan szolgáltatási főpro■filu egységek lakossági szolgáltatása is csökkent, mint a Ruhatisztító KTSZ /-I,7 %/, Épület és Lakáskarbantartó KTSZ /-8 %/, . Oserépkályhaépitő és Általános Szakipari KTSZ /-16 %/ Takarító KTSZ /-13 %/ . A lakossági javitási-szolgáltatási tevékenység I fejlődési színvonala azért ne-m kielégítő, mert a kormányhatározat elvárásait a gazdasági szabályozó rendszer nem támasztja alá, nem ösztönöz kellően a szolgáltatások volumenének növelésére. Azon egységek, melyek a lakossági szolgáltatásokat fejlesztik saját dolgozóik anyagi érdekeit szorítják háttérbe a kormányhatározat végrehajtása érdedében. Az állami vállalatoknál ez r n i i ’- 9 -1
