Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1972-04-26
ír < © I I I© : • i.T- 5 -l . y Az egyes szektorok között a tanácsi szektorban emelkedett a 'legnagyobb mértékben az átlagkereset, a jövedelem és a bérfej lesz - • tési mutató. A tanácsi szektor kiugró emelkedését a Budapesti Közlekedési Vállalat.átlagos növekedést jelentős mértékben meghaladó piutatói okozták. A minisztériumi felügyelet .alá tartozó vállalatok közül a legnagyobb mértékben, 18,5 %-kal növelte jövedelmét a Compack Keres kedelmi Csomagoló Vállalat, de igy sem éri el dolgozóinak jőve - ‘ delme sem a minisztériumi vállalatok,•sém pedig az összes kerü -leti gazdálkodó egységek átlagos jövedelem szintjét. Azon gazdálkodó egységeknél, ahol a bérejlesztési mutató /egy-főre jutó bér + nyereség/ mérése kötelezően elő volt irva, ott az átlagbéremelést a mutató kellően fedezte. A kereskedelmi vállalatoknál a bérfejlesztési mutatót az átlagostól eltérően kell mérni. A kereskedelmi vállalatoknál az egy főre jutó bér + nyereseg -mivel ennek alakulásában ezen egységeket nem tették érdekelttéj 10,8 %-kal csökkent az átlagbérek 5,4 %-os növekedése mellett. Az egy főre jutó nettó részesedési alap csökkenése miatt a keres.te" delrai vállalatoknál a‘dolgozók jövedelme az átlagkeresetek emelkedésénél kisebb mértékben; 3,2 %-kal emelkedett. A szövetkezeti szektorba tartozó egységeknél a kereskedelemhez hasonló tendencia .figyelhető meg; az átlagbérek 4 %-ps emelkedése mellett az átlagos jövedelem 1,8 %-kal emelkedett. A szövetkezeti szektorban átlagosan jelentkező tendencia a vegyipari, a könnyűipari és az építőipari tervező szövetkezeteknél fokozat\ tabban éreztette a hatását, a hatékonysága alá nem támasztott átlagbéremelések miatt a jövedelem 1,4 %-kal, 0,7 %-kal, illetve 0,7 %-kal csökkent. i 4. Munkaerőhelyzet alakulása A-kerület munkaerőhelyzete egyértelműen romlott. A munkás létszám 09 %-os csökkenése mellett az alkalmazotti létszám 3,2 %-kal emelkedett, igy a foglalkoztatási struktúra is kedvezőtlenül alakult? a 100 munkásra eső alkalmazott 30,2 főről 31,4 főre emelkedett. A munkás fluktuáció 37,5 %-ról 36,8 %-ra csökkent, azokban az alkalmazotti fluktuáció 21,1 %-ról 21,9 %-ra növekedett. | ———— I ^ »- ■■»«'»! n W1»— ,■».,»•■.«— y ■ Wiipin. .,|,.M1 II— m-m. Mnim^—Wiii i in. ■■»■ ■