Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1968-12-18
ÍT H ' ' - 7 -export tel.jesités tendenciája eltér az országostól, A 61 vál. lalat bázishoz mért szocialista exportja 96,5 %-os, tőkés exportja 108 %-os teljesítést mutat, de a vállalatok között a teljesítés tekintetében hagy a szóródás. Jelentős a szocialista export lemaradása a könnyűiparban. Budapesti vállalatok - jelzéseik szerint - a szocialista export lemaradást az év végére behozzák és törekednek a tőkés export további növelésére. A közölt adatokból még végleges következtetést levonni nem lehet, de az érzékelhető, hogy a budapesti vállalatok a tőkés export növelésére az ezévi célkitűzéseknek megfelelően komoly erőfeszítéseket tettek, te Saját tapasztalataink is ezt igazolják, ugyanis a kerületben a vizsgált vállalatoknál a szocialista export 104,4 %-os növekedést mutat és ezt meghaladja a tőkés export, az tapasztalható, hogy a gazdasági vezetők ás a páxtezervek magúiévá tették a megjelölt feladatot, igyekeztek érvényre juttatni a népgazdasági érdeket még akkor is, ha a vállalat erre nem volt kellőképpen ösztönözve. Az exportnál az a tendencia mutatkozik, hogy a vállalatok a szocialista, elsősorban a szovjet export kontingens emelésére törekszenek. Ez a reláció nagy volumenű, jó árfekvésű, a műszaki paraméterek színvonalára kevésbé érzékeny. A rubel viszonylata export szubvenció ezt a törekvést segíti, A tőkés export növelését akadályozza, hogy termakeink jelentős része nem exportképes, illetve csak gazdaságtalanul állítható elő, az exportálható termékekből pedig nem tudunk többet termelni, A követelmények rendkívül magasak, nehezen tudunk ezeknek eleget tenni. A tőkés piacon eladott áru ellenértéké lassan, 120-150 nap alatt folyik be. A tőkés export jelenlegi érdekeltségi rendszere sem ösztönzi eléggé a vállalatokat az ilyen jellegű tevékenység fokozására, i A termékek belföldi értékesítését az uj gazdasági mechanizmusban a vállalatok közvetlenebb kapcsolatai és a piaci értékítélet .szabadabb érvényesülése új alapokra helyezte. U — _J