Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1966-06-22
r n > ’*’ 1 - 2 -Ha bármit reklamálnak a dolgozók - anyagot, munkabért, stb. - az a visszhangja, ho..y minden rossz, s felnagyítják a hibákat s a viccek köze;'-ette arra nem gondolunk, hogy ez tínylegesen szocialista á-llam. Nem tudunk olyan képet alkotni, hogy mégis ne dobják oda, "miért dobáljuk ki a milliókat", "miért nem kereshet- > nónk többet", "s ha ezeket összeszedhetnénk", stb. Pedig alapvető tényező az, hogy a mi gazdasági rendszerünk magasabb, mint a kapitalista gazdaság, a dolgozók szabadon élnek, államformánk is jobb, mint a kapitalista államforma, A gazdasági reform ezeket a sérelmeket akarja megszüntetni és világossá fog válni, hogy a dolgozók közvetlenül hozzájárulhatnak'"életszínvonaluk növeléséhez. A kezdeményezésnek több taliga lesz és az emberek felé ez sokkal többet bizonyít, mert minden alkotókészség, minden szakmai tudásnak lehetősége lesz a kibontakozásra. Igénybe kell venni az emberek fejében lévő hasznos dolgokat. Nagyon elterjedt társadalmunkban, szinte tudott# hogy a mi szocialista gazdálkodásunk rugalmatlan, a maszeknak könnyű, az gyárthat mindent de az állami szektor nem lehet rugalmas. Pedig: a szocialista gazdaságnak kell jobbat, szebbet adni és ebben kell rendet teremteni. Olyan rugalmasságokra lehet képes a szövetkezeti és állami ipar, . amire nem is képes a magánszektor* Ebben a nagyobb méretek adnak lehetőséget, mert a tőkét meg tudjuk szabni, tudjuk áramoltatni ide, oda, automatikusan, varázsütésre. Lebecsüljük a gondolkodásbeli dolgokat. Nem tudjuk feltételezni, hogy tényleg működhet másképpen, rnint ahogy megy jelenleg az egész gazdaság. A mi társadalmunk igazságos társadalom és ennek egy része a hérek emelése, amihez azt hangsúlyozzuk, hogy egyenlő munkához egyenlő hért. D© a gazdasági mechanizmussal mégsem lesz egyenlő. Másként fog hatni az egyik gyárban, mint a másikban, mert az egyik gyár gazdasági helyzete eredményesebb, mint a másiké, mert azt akarjuk elérni, hogy a na yobb reé bérek na yobb többletre ösztönözzenek, ezzel nem oldottuk ugyan meg az egész kérdést, de gondolkodásunkat ennek vetettük alá. Ne fékezze az egyes üzemeket a több munkával, több bérezés, mert a másikban még nincs meg a lehetőség, mert a vállalatoknak - bár igényük ez - egyenlő startot adni nem lehét, mert egy régi, elavult üzemnek azonos feltételeket az uj, modern üzemével , adni nem lehet. Tee lehet a régit bezárni, ez kapacitás kiesés volna, z-s de üzemek halála nélkül nincs gazdasági fejlődés, A modern üzemenek kg11 biztosítani minden lehetőséget kapacitása teljes kihasználásához, Nem törvényszerű tehát a régi fejlesztése, kihasználása, mert nem biztos, hogy a társadalomnak ez hasznot hozna. Nekünk ki kell használni a társadalomnak szükséges helyzetet. Az egyensúly kérdése és az árstabilitás helyzete: Lehet-e gazdaságunkban egyensúlyt teremteni, árstabilitást teremteni? Egyensúlyt kell teremteni és az áraknak ebben az egyensúlyban aktív szerepet kell betölteniük és- nagyon érthető, hogy az e éberek túlnyomó többsége nem látja ennek a lehetőségét. Csak azt látják, hogy minden üzemben nincs papír, nincs tégla, nincs alkatrész, emez, amaz és az egész termelő tevékenység tekintetében szinte állandó érzett, hogy 1 nincs semmi elegendő, A vállalatoknak a szükségleteit korlátozzák a keretek - és minden azon múlik, hogy tudja egyik., másik kiharcolni, s ki kap többet, aki többet tud. kiharcolni, A vállalatok belső elhatározásait, igényeit senki nem korlátozza, fizetőkészségük nagy, tehát azt kell tenni, hogy ne az államapparátus legyen a korlátozó erő, hanem maguk a váll- latok gazdálkodjanak .azzal az összeg el, ami rendelkezésükre áll, azt osszák be úgy, ahogyan azt a háztartásokban is be kell,osztani külön külön egyénenként* 1 /--------------I
