Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1966-04-13
r n ** 4- ** pedig többszöri felszólításra, ha valaki passzív marad, fegyelmit kellene indítani. A jelentésből a párt létszáménak növekedese tükröződik, mégis arról beszélünk, hogy a belépésnél húzódozik a jogok és kötelességek miatt. Itt ellentmondást lat# Kuruczné etnő: Kapcsolódik Névai eivtarshoz, hogy az érzelmekre váló hatással van nálunk haj# Elmondja, mint nagyon rosaz tapasztalatát, az április 4-i KISZ ünnepség hangulatát, az ott lezajlőtt eseményeket, s azt, hogy rendkívül rossznak tartja, hogy a Jáp-i KISZ VB ülésén egyetlen szó sem hangzott el az irányban, hogy így szervezni, ilyen rosszul rendezni gyűlést többet nem lehet* Zsigmond elvtárs: az üzemi termelési agitációval kapcsolatban emliti meg, hogy agitációs bizottságot hoztak létre és az mennyire tud hatni a dolgozókra és milyen gyorsan reagálnak a feltett kérdésekre, Majd felolvassa a kongresszusi felajánlásukat. Hadó elvtárs: Lukács elvtárs beszámolója és az anyag nincs egeszen _ szinkronban véleménye szerint. Az anyag rózsaszínűbben tünteti fel a kérdéseket. 'Azt javasolja, hogy a teljesség kedvéért, azokat a szempontokat, amelyeket Lukács et, referátumában elmondott,/elté-flenül be kell venni az anyagba. Az április 4-i ünnepseggel es általában az ágitációnkkal, tömegkapcsolatunljal évek óta nincs valami rendben és ezt párt politikai végrehajtásunknál latja he hibának* Nem beszélünk olyan témákról, - mondotta, mint a szocializmus épit se, a proletárdiktatúra kérdésejs szerepe napjainkban, a gyakorlatban. Ez egyszerűen azt is jelenti, hogy nem illik e témákról beszélnünk* és nem merünk kiállni kérdésekben, /Pl, erre a mai Népszabadság Pillér cikk/ Olyan érzése van az embernek, hogy a párt, mint politikai szervezet, egyre inkább visszavonul az ügyek döntéséből, a káderkérdésektől, amiket azelőtt, nem volt szabad megtenni, és nem is merték volna megtenni a különböző szervek* amiket Lukács et* példának elmondott. Az egesz közéletünk főbb ismérve az, hogy mit sáólnak nyugaton, hogy mi mit csinálunk? Konkrét közbiztonsági kérdésekben - rendőrségi elvtarsakkal beszélve - # megemlítve, hogy miért nincs elég rendőrünk, akkor azt válaszoljak, nekünk ez a vívmányunk, hogy nem kell annyi rendőr. Meg kell mondanunk egészen becsületesen, hogy e mellett az osztályharo kérdésé ( is zsen|:roz; nem azt akarom mondani, hogy Sztálinnak igaza volt, de nem igaz, hogy napról, nap gyengül, de az mar iga^, hogy az is osztályharo kérdése, amit mi fellazításnak mondunk# Es ezt nmem mondjuk ki sehol, sem pártnapon, sem taggyűlésen, mert akkor rámondják, hogy éleződik, az osztályharo# Ezek a kifejezések eltűntek, amelyek biztonságot adtak nekünk, kitörölték a köztudatből okét, fokozzuk a bizonytalanságot. Ez a bizonytalanság még jobban fokozódik, ha a tv, műsorát megnézzük. Ténylegesen egy negatív, védekező álláspontra helyezkedtünk, Kolter elvtárs: A felvetett kérdésekhez kapcsolódik eszmei, ideológiai munkánk, amelynek terén komoly problémák, nehézségek vannak 1 és nem állapíthatjuk meg egyértelműen, hogy az Ideológiai Irányelvek óta olyan számottevő eredményt értünk volna el, ami hozzásegítene bennünket pártmunkásokat ahhoz, hogy fel legyenek vértezve a marxizmus, leninizmus olyan szinvonali műveltségével, hogy megfelelő dialektikus érzésekkel eligazodjanak* 1!_ ------~_l
