Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1965-10-20
I— ”1 *- 6 -Dr.Csicsay et.: Különböző értekezleteken,előadások formájában lett megvitatva az Ideológiai Irányelvek. A beszámolókat rendszeresen a vezetőségi üléseken megvitatták. Ezek tapasztalata, hogy a titkárok egy része is csak felületesen ismerte a határozatot; a vezetőségi tagok többsége pedig egyáltalában nem is ismerte. A taggyűléseken a megjelenés átlag 75-80 /volt, általában fő napirendként tárgyalták. Aktivitás szempontjából már változatosabb a kép, volt ahol egyetlen hozzászólás sem volt, akadt, ahol csekély számban hozzászóltak, volt azonban ahol loo /-os volt az aktivitás. A taggyűlési hozzászólásokra jellemző volt a párt féltéséből, felelősségérzetéből eredő türelmetlenség. A beszámolok nagyrésze mechanikusan dolgozta fel a titkári értekezlet anyagát, ebből eredt, hogy túl általánosak voltak, helyi problémákat nem alkalmaztak és a politikai arculatot nem txxdták úgy megmutatni. A taggyűlési beszámolók nagyrésze mind a 4 témára utalt, de részleteiben csak azt az 1-2 témát, amit helyileg problémának tartottak. Az ifjúság helyzetének elemzésére általában önálló taggyűlést terveznek. A taggyűlések vitáinak tapasztalata eléggé általános. A tagság jelentős része csak a beszámolókból ismerte meg az anyagot. A vitában sokkal inkább a gyakorlati problémák szerepeltek. A párt vezető szerepének érvényesülését többé, kevésbé értik, de ennek gyakorlati érvényesülését nem tudják megnyugtatóan elfogadni. Felvetik a liberealizálódás kérdését. Beszéltek a gazd.vezetők hibáinak eltussolásáról, felelőségrevonás elmaradásáról, a szakemberimádatról, gazd.vezetők önelégültségéről, a tömegek lebecsüléséről. Szinte jelszó, mindenre magyarázat, hogy a 5árt politikája jó, de a végrehajtás. Kulturális életünk párt irányit ás ával kapcsolatban szinte egyértelmű a türelmetlenség. A szocialista demokráciával kapcsolatban felmerült problémák, hogy a gazd.vezet ők nem igénylik a dolgozók véleményét; nem fogadják szívesen a dolgozók javaslatait. Úgy vetik fel, " ha hallgatok abból nincs baj ", " ha bírálok megsértődnek". A népgazdaság helyzetének megítélésénél helyeslik, hogy előtérbe került az ideológiai munka is, de leegj^szerüsitve értelmezik,^ kifejezetten az eszmei eszközökre korlátozzák. Itt vetik fel a gazdasági vezetők politikai mentességét, hogy nem igénylik a pártszervezet segítségét, ellenőrző tevékenységét. A nacionalizmus kérdésénél felvetődött, hogy ( az agitációs, propaganda tevékenységünk gyenge, száj tát is ággal nézünk egyes dolgokat; a nacionalizmus kozmopolitizmussal párosul. A nemzetközi helyzet megítélésénél türelmetlenséggel beszélnek a VDK megsegítéséről, úgy mondják, hogy a nemzetközi politika területén deffenzibában vagyunk, az imperializmus a kezdeményezőbb és néhol pacifista nézetek is elhangzanak. Összegezve a tulajdonképeni/élt sikerült elérni, felhívni a figyelmet az Ideológiai Irányelvekre - bár a tagság zöme nem ismeri kellően. - megnőtt a párttagság aktivitása. Egy sor alapvető kérdésben találkoztunk meg nem értéssel, így a népgazdaság helyzetének megítélésében és a szövetségi politikánkban, a kulturális életünk pártirányitásét nem érzik, hiányoljak az adminisztratív eszközök melD/zését, a diszszidensek felé nyilvánuló - láthatóan - hivatalos magatartás. Úgy vélik, « -bogy elhanyagoljuk a mindennapi bareot. Általában elmondhatjuk, hogy pártunk politikájával egyetértenek, azonban a határozottabb, következetesebb végrehajtást követelik. Lékai et.: Ezután, több napirend nem lévén, az ülést bezárta. Kmft. / / 2 * "____________________ I |
