Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1961-04-19
r n 2 Lukács elvtárs: A Szövetkezeti munka 2o-25 %-al növekedett,majd veres__ ' elvtárs erre reagáll.Solc .a tartalék,mert a meglevő laza ságok miatt ezek felhaémozódtak.Persze ha magasabb a termelő érték,akkor ^ magától értetődőleg,hogy a bér is magasabb.Persze korábban nem lehetet azr elérni,hogy az ossz üzemek nagyobb resze ne maraat volna le a tei’Vtel jesi— f tés terén. , . .. n-^ersze az okok megvannak a részlet elemzesbe,de az anyag terjedelme miatt ezt itt részéétesen nem lehetett kiirni. Nagyon helyesen vetették fel az elvtársak a Szakszervezetek felelősségét a versenyszervezés terén.Mert ha nézzük a versenyvállalást most© az előző évekhez viszonyítva komoly visszaesés mutatkozik, a politikai tömegmunkaDan. Hogyállünk iparáganként az 2/3 l/£-ad terén,sajnos 1961-évet nézve nem nagyon kedvező a kép kerüle i viszonylatban® A munkatermelekénységének elemzésénél a loo Ft.Ara eső termelési értéket viszonyítottuk,van ugyanis egy sor dolog túlóráztatás stb. ezért nem vettük az egyfőre eső értéket viszonyításul . Ferenci elvtárs: Pl.a mi vállalatunk eredm.terve országosan a legmagasabb, 1939 tényszám nagyon feszített volt,nagy ösztönző erő a kongresszusig munkaverseny volt, ez az eredmény olyan jó volt,hogy ez lett a következő év alapja.Közbejött 1960 V.l-ével jött az egykilós fehérkenyér sütése, igen munkaigényes a készítése és azt ígérték,hogy ezt a tervnél figyelembe fogják venni,persze ez nem történt meg igy lemaradás lett„a vége,ha a fehérkenyeret leszámitjuk,akkor a tárv túl lett vplna teljesítve.Szert mondom,hogy egy pár sorban kellett volna a lemaradás okairól is írni,mert lehet más vállalat is,ahol hasonló okok miatt volt lemaradás.Persze a térvteojesitési eredményekről is lehetne vitatkozni,mert állítom,ha egy vállalatnak feszitett terve volt és azzal elért lo3-%-ot az sokkal többet éBEmintha egy vállalat teljesített 13o %-ot,de laza voltba tervezése, ezért nem tartom helyesnek minden különösebb viszgálat nélkül elfogadni a magas teljösitmény eredményeket.Pl a Nyomdaipari Vállalatok nem teéjesitettek tervüket azér|, mert nem kaptak nyersanyagot - papirt - tehát már az értékelés nem reális. A jeletés foglalkozik azzal is,hogy a fejlődés 1959-6o-hoz viszonyítva csökkent ón ezt helyesnek tartom,mert a fejlődé nem lehet mindig egyenlő ütemű.Ehez hozzájárul az is,hogy a kerület üzemei ezé ben kevesebb uj gépet kaptak mint az előző években igy nem lehetett a fejlődés már eleve z-pagy ütemű. Sála elvtárs: Ténylegesen van olyan gyakorlat,hogy aki magasabb %-ot ér el az az élüzem,ho&ott előfordulhat,hogy nem ők a legjobbak, mert a másik üzemben anyaghiány stb. akadályozó tényezők voltak. Igen érdekes nekem,hogy a szövetkezetekben több a nem termelők,mint a termelők létszáma Csatlós elvtárs: A 13 oldalon a jelentés a ceruzás méi'legekből lett kiírva, tehát még nem véglegesek. A Furógépgyárban 13%-os csökkenés mutatkoziksra ami a helytelen üzemszervezésből adódott nagyrészt,. A szeptemberi határozatokkal kapcsolatban annyit?hogy a kerületben van , egy szerelőipari normairoda,melyen keresztül a vállalatokra hárul a norma rendezése a jelentés elég i’ozsaszin képet ad erről a kérdésről,pedig ez nam egészen igy áll.Vannak olyan nehézségeink,hogy külföldi gépekhez nem adnak katalógust és bizony egy egy szakember napokat el kell hogy töltsön a gépek mellett mire kibogozza,hogy lehe*. kezelni ez igen lassan megy és igy sokszor uj normát kell megállapítani.Minden esetben össze kellene kapcsolni a vesztességidő tanulmány0zását a norma teljesíthetőségének vizsgálatával,hogy helyesek legyenek a normák. li ■ ^ —-ajjj
