Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1961-09-19
r n Xo -érvényre jut még akkor is, ha az-anyagi érdekeltség mechanizmusai időlegesen akadályozzák, A fenti összefüggések csak a legfontosabbak, ezeken kivül számos-más tényező is befolyásolja az érdekformák kölcsönös kapcso-•latait, EZek az alapelvek arra szolgálhatnak, hogy eligazodni seglte<wk senek azoknak, akik ilyen problémák megoldásén fáradoznak, A továbbiakban az érdekek különböző szférái között kialakult ellentmondások jellegével foglákozunk. Az össztársadalmi /népgazdasági/, vállalati és egyéni /objektiv/ érdekek a termelési viszonyok által objekive meghatározottak, Ezé± az érdekek közötti antagonisztikus ellentmondások megszűntek és ehelyett fokozatosan az érdekek közötti harmónia valósult meg, amit egyáltalán nem jelenti aztp hogy a nem antagonisztikus ellentmondások is megszűntek közöttük. Az érdekek legfontosabb típusa az össztársadalmi érdek, ami egyben ivállalati és egyéni érdek, s ugyanígy a vállalati és egyéni érdek össztársadalmi érdek azért is, mert a szocialista államnak nincs saját, néptől különálló, attól lényegileg eltérő érdeke, s megfordítva: nem Xhetnek egyetlen vállalatnak, üzemnek, műhelynek és egyetlen dolgozó embernek sem olyan érdekei, amolyek elvileg színben állhatnának az állam, a társadalom érdekeivel, Emellett azonban jelentős különbségek is vannak az egyes érdekszférák között, A népgazdasági érdek a legszélesebb kategória és kifejezi az össznépi érdekeket, A vállalati érdek részérdek, a népgazdasági érdeknek egy összetevője, és egy csoport, kollektíva hajtja végre„ Az egyéni érdek-szintén részérdek, és az egyes ( ember érdekeit juttatja kifje zésre. Itt egyébként megmutatkozik az egész és a rész dialektikája, . / 0 U — —_]
