Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1960-03-23
r n m* Mint az adatokból kitűnik, a kerület állami iparvállalatai több,mint 114 millió Ft-os felajánlásukat a kongresszusi verseny során jelentősen túlteljesítették és majd 21o millió Ft. értéket termeltek terven felül ©Ezzel több, mint Tmilliárd 35o millió Ft.-ra emelték tonaelési értéküket. Ha hozzávesszük ehhez a szövetkezetek termelését, tál ci kerületünk ipari termelési 1959 évben több, mint 3 milliárd 113 milMó volt. A tiszta nyereség, több, mint 571 millió Ft# volt, ami a nyerőse~ terved majd 6o %-os tultöTTesitOséi jelenti" és igen szop eredmény az előző^évi, valamivel több, mint 363 milxió Ft-os tiszta n„erőséghez_ viszonyítva is. E növekedésben persze szerepet játszik a termelői ár~rendezéssel kapcsolatos árváltozás is, hiszen a tiszta ny ere serinek .-özel fele /230 millió/ az építőipari vállalatok tiszta nyeresége. Ennek részletes vizsgálatára a későbbiekben visszatérünk* E nyereséget kerületünk több, mint 36 ezer dolgozó /36.215/ érte ol. A termelékenység mutatószámai a kerület iparvállalatainál összesítve kedvezően alakultak. Az 1 munkásra jutó termelési érték és az y*gy munkaórára jutó termelési érték 1958-houa viszonyítva, jelentősen emelkedett és a tervet is tulteljesitettéko Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tervteljesitési mutatószámok adatai itt megbízhatóul ek. A bázishoz való viszonyítás kerületi összesítésben teljesen megbízhatatlan, hiszen az egyes iparcsoportok aránya jelentősen mogv ltnr.oft és ez nagyon befolyásolja a kerület összesített adatét, A tér el i árrendezés következtében ugyanis éppen az építőiparnál emelkedett legjobban, amelynek a súlya a legnagyobb. így magából az o.rrnv eltolódásból, - abból, hogy az építőipar súlya növekedett, - emelkedett az egy munkásra jutó termelési érték kerületi összesített adata# A kerület összesített adatainak elemzése tehát nem végezhető el, ' igy - iparcsoportonként kell megvizsgálnunk az eredményeket. Mielőtt azonban erre rátérnénk, a szép számok mellett, néhány kevésbé , kedvező adatra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az első a munkások által végzett túlórák számának jel-ntős növekedése az előző évhez képest* 1959-ben l,459«ooo túlórát vett az ipar igénybe, rii 26.8 %-kal több, mint az 1958 évi felhasználás. Bár ez nem túl nagy szám, a munkások és a végzett munkaórák számához viszonyítva, hiszen egy munkásra átlagosan 1 év alatt /1959-ben / 38 túlóra jutott/ m U=— —- " — ZJ
