Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1960-12-22
7 “1 Lángné aÍvtársnő: Van az anyagnak egy..része a 8rolda}.on,hpgy az üzpmi-------------------- demokrácia nem fejlődött kellően,márpedig a munkasozztály helyzeténél az egyik legfontosabb kérdés,hogy az üzemi„demokrácia kérdése hogy néz ki# Ha ez a kérdés f orrnál iSjakkox1 mi az amit tennünk kell ennek érdekében. Biró dr. elvtárs: Amit Csanádi elvtárs felvetett az benne van az anyagba, a A-ik oldalon a nemzetközi kérdésekre való reagálás. Lángné elvtársnő amit mondott.azzal kapcsolatban az a helyzet,hogy a szakszervezetek mellett nehéz az üzemi tanácsok helyét kellően megtalálni. Persze az üzemi tanácsot nem lehet az üzemi demokráciával azonosítani,jó lett volna,ha az anyag erre bővebben kitért volna. Ferenci elvtárs: Biró elvtárs felvetetté az Üzemi Tanácsok helyzetét, jelentőségét,ennek a szervnek hatái'ozati joga van,de a baj ott van,hogy a szakszervezeti munka gyengesége miatt,gyenge az üzemi tanács munkája is. Az üzemi tanácsoktól a problémák megoldására javaslatokat kérnek,azonban ha egy ü.T. ülésen két javaslat elhangzik 9Z már sok. Névai elvtárs: A jelentés tájékoztatószerű,mi az ami foglalkoztatjaa a te dolgozókat,mik a hibák milyen formában lehet azokat kijavítani. Shez az anyaghoz javaslati rész kellene.Észrevételem,hogy 12%os béremelkedés volt ott fegyelmi eljárás folyt, de érdekes,hogy van az anyagban ahol 16 %-os emelkedést ir és ott nem volt fegyelmi eljárás ezt nem értem. Papp elvtárs: Az üzemi demokrácia kérdéséhez, én a Szerelő Szigetelő Vállalatnál vettem részt a vizsgálatba, megállapítható volt,hogy a szakszervezeti munka gyengesége annak az oka,hogy az üzemi demokrácia nem érvénye sül.Mechanikusan végzik munkájukéit, vannak mgyan reszort felelősök,de a termelési feladatokra nem mozgósítanak. Lázár elvtárs:pekem az a véleményem,hogy a jelentés túlságosan a pozitív oldalt emeli ki. Az üzemi Tanácsok,gyenge,vagy jo működéséből le lehet szűrni,hogy a pártszervezet jól,vag^ gyengén dolgozik-e., ezeken a helyeken a párt politikai tömegbefolyásaval is baj van. Nem véletlen az,hogy Kádár elvtárs parlamenti beszédében felhívta a párttagságot és a pártonkivülieket,hogy jó kapcsolatot teremtsenek, egymással. A jelentésben kevés szó esik arról,hogy milyen a politikai légkör a dolgozókközott.Igaz,hogy a munkások körében a párt iránti bizalom erősödött, de hogy az üzemi pártszervezeteknek milyen a befolyása a dolgozók között arról nincs szó.Felveti a jelentés,hogy a dolgozók meg vannak elégedve a bérezéssel ez helyes, de arról nem beszél a jelentés,hogy pl.az Offset Nyomdában évek óta igen gyenge a politikai munka.^em mutatja meg a jelentés,hogy a munkások közül hányán vesznek részt a politikai munkába,hányán vesznek részt szemináriumon,iskolákon,/általános,technikum stb,/ Egyetértek Csanádi elvtárssal,hogy hiányfcik a Moszkvai nyilatkozat viszhangja a jelenlésből.Nem foglalkozik a jelentés azzal,hogy még ma is vannak üzemek,ahol au gazdasági vezetés és a pártszervezet vezetése között helytelen a kapcsolat.Ilyen fontos jelentésnél valóban kellett volna egy javaslati rész",hogyan továbo ós hogyan kell az üzemi demokráciát megszii lárditani. Kovács elvtárs:En a Tejipari Vállalat vizsgálatában vettem részt.Több probléma vetődött fel, a premizálás,műszakiak bérezése, szállító munkások problémája stb. és ezeket nem találtam meg a jelentésben. A politikai hangulat kérdésében egyetértek a jelentéssel, a politikai hangulat kérdésénél meg kell jegyezni,hogy nem szavakban bizonyitolták,be ,hogy jó a politikai hangulat,hanem a többtermeléssel.Pl. a Tejiparban a régi gepekkel,elavult preg szerszámokkal a régi termelés 2-3 szorosát termeli a Tejipar.Nem mindenben vagyok nyugodt,mert egy sor 1 © i . " — — J
