Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1960-10-19
p ... n Radó Dezső elvt.(8 Több példát akar elmondani, hogy van olyan dolog, ~ ne|(1 törvényszerű, de mégis van. Ha ilyen anyagot irnak, merjék megmondani, hogy a mezőgazdaság fejlett, de az árutermelés nem, és ez áruellátási zavarokat idéz elő. Ettől az anyag elméleti értékel nem csökkennek. Hibának tartja, hogy a vállalatok problémáinak felvetésénél megállnak az igazgatóknál és sohasem esik olyanról szó, hogy néhány fajankó a minisztériumokban rosszul állapítja meg a tervet. A nyereségrészesedés kérdésénél meg kell érteni, hogy gyorsabban kell növekednie a termelékenységnek és csökkenni az önköltségnek, mint emelkedni az életszínvonalnak.-' Nem lehet minden évben a bázist venni tervnek. Meg kell nézni, hogy az irányitó szervek mennyiben adnak rossz terveket. A másik anyaggal kapcsolatban megjegyzi; annak elolvasása után az derül ki, hogy mindenki bevonható a szövetségbe. Hiányzik az a kifejezés, hogy "lumpenproletárw, amelyik nemcsak gazdasági, hanem politikai tényező is. A gazdaságpolitikai kérdéseket illetően nem tartaná szerenssésnek igy továbbvinni az anyagot. Javasolja, hogy a PB. kérjen a KB. errevonatkozóf'.n ujabb anyagot, miután az ottani elvtársak nagyobb látókörrel rendelkeznek. Usicsai Iván elvt.: Néhány tapasztalatot emlit az üzemekkel kapcsolatban, az egyéni és társadalmi ércek összeütközésére vonatkozóan .Megvizsgálták egy nagyobb üzemegység munkáját, ahol komoly gépesítés történt és ennek a termelékenység emelkedésébenmeg kellett volna mutatkoznia. Az emelkedésnek általában 59%-ban kellett volna mutatkozni Ezzel szemben lő% volt. A vezetők felvetették, hogy létszámemeléséel biztosítják a termelékenység növelését. Végül az alapszervezeti titkár kibökte, hogy e munka szervezésével van baj. Uj gepek beállítása után visszaesés tapasztalható - ezt látni a mezőgazdaságban is. Az iparban viszont nera érthető,hogy a gépesítés némi visszaeséssel járna, A partszervezeteknek ez ellen kell felvenni a harcot. A mrtsik lényeges kérdés az egyéni és társadalmi érdekek kapcsolatában az anyagi érdekeltség és az öntudat. Véleménye szerint itt kimaradt valami. A munkaversenyhél túlzottan előtérbe került az anyagi érdekeltség. Eredményt értek el ezen a téren, mert ez a dolgozóknak anyagi előnyt is jelentett. r—- Szerinte teljesen erre helyezték a súlyt, és kevés gondot fordítottak arra, hogy valóban a munkások öntudatára apelláljanak. A felépítmény szerepénél bizonyos fokig az elmélet lebecsülését említi az anyag. Úgy gondolja, - bár sokban egyetértett Miklós et-nő felszólalásával, - amit. mondott, az is az elmélet lebecsülését jelenti. Az elmúlt p évben az oktatás olyan rosszul megy, hogy arra nehéz jelzőt mondani. Az elméleti! tudás továbbfejlesztésének hiánya mutatkozik meg a politikai, gazdasági munkában. , A szövetségi politikával kapcsolóiban; A munkásság körében parasztellenessóg él! Erősebb megnyilvánulásokat ő nem tapasztalt. Tévhitek a munkásság reálbérével kapcsolatban a parasztság körében is vannak. Az értelmiséggel kapcsolatos problémák nem úgy festenek a valóságban, •mint az anyagban. Ismer egy munkásból lett párttag értelmiségit, aki iró és jogász. Mikor művészeti problémákról beszélnek, felveti, hogy az irók és művészek más emberek, más erkölcsi normák vannak„rájuk. Ilyen nézet nem ritka. Néhány példát hoz fel. Illyés Gyula, aki amilyen zse■ niális költő, olyan zseniálisan jellemtelen ember is, lp óv alatt egyetlen verset sem irt a rendszer mellett. 1956 augusztusában viszont _megírta a "Zsarnokok ellen” c.verset. A továbbiakban felolvassa az "Elet és Iroda lom”-bán megjeleni* utóbbi versét. Van jó néhány művész, akiről megírtak mit csináltak es most itt vannak, semmit sem csináltunk velük. _ /Mászáros ági/ Üzemekből kidobtunk embereket, ugyanakkor akit elitéltek megfellebbezte és egy nap sem volt, hogy nem játszott volna. Az értelmiséggel szemben lojálisak vagyunk, megkövetelhetjük, hogy ők is oL>yan lojálisak legyenek. r’ i a 3 úL_ _J j
