Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1960-10-19
r ... n A szövetkezetekkel kapcsolatban: az emberek fejében él az a tanítás, melyet éveken keresztül magukba szívtak, hogy a szövetkezetek nem dolgoznak következetes politikával. Péner elvt.: Az anyagot jónak tartja. A fogalmazása- 1 kapcsolatban megjegyzi, hogy alapvető kérdéseket helyesen vet felyi de végül félreérthetővé Válik. A tula jdonviszouyokraxia vonatkozóan hangsúlyozza, hogy a kapite1izmusban spontán, a szocializmusban a párt tűé datos irányításával alakulnak ki. A szocialista tulajdonviszonyok nem feltételeznek, hanem eredményeznek lényeges változásokat• A 3/c. pont túlságosan sommásan van fogalmazva. A felépítmény igen differenciáltan változik. Rá kell mutatni, hogy & felépítmény változása nera az alapok változása során következik be, hanem egyes elemeinek változása már a kapitalizmusban bekövetkezik, más elemei pedig' a tulajdonviszonyok és termelési viszonyokkal kölcsönhatásban változnak. A gyors fordulat nem a szocializmus alapjai lerakásánál, hanem a szocializmus teljes átalakulásánál következik be. Az anyag 5.oldalán a népen belüli ellentétek elemzése helytelen követte keztelésekre adhat okot, liberalizmust is igazolhat. Úgy választja ketté, hogy a népen belüli ellentmondást a félrevezetett tömegek/ meggyőzése ós az ellenséges elemek kemény megbüntetése utján lehet megoldani. • Az ellenforradalom idején nem azt kellett vizsgálni, hogy kinek milyen a szociális számrazása, hanem aki fegyverrel támadt, fegyverrel kellett legyőzni. A népen belüli ellentmondás átcsapott a félrevezetett tömegek egyrészében a kibékíthetetlen ellentétbe, burzsoá célokért harcolt, ennek megfelelően kellett megoldani. A tsz-mozgalómmal kapcsolatban: A mazőgazűasági termés nőtt. Az anyag nem beszél arról, hogy ugyanakkor nem nőtt a mezőgazdaság árutermelése. Megnőtt a parasztság fogyasztása, tartalékolása, de a fejlődés nem jelentkezett az árutermelés színvonalában. Gáspár elvt. erre is utalt, amikor a felvásárlási szervek munkájának hibáiról beszélt. Ehhez járulna nak még más szubjektív okok. Meg lehetett volna oldani nemcsak azt, hogy a mezőgazdaság terményei, hanem az árutermelés is növekedjen. - A proletáriátus osztályharcáról* a szövetségi politika fontosságáról: ^ A szövetségi politika része a proletárlátus osztályharcának. Ezzel is a burzsoázia ellen harcol, mert olyanokat nyer meg, akik régebben a burzsoázia bázisához tartottak. A proletárhatalom megragadásáért vivott harcban a középrétegeket semlegesítjük, megnyerni általában nem lehet, a hatalom meghódítása után másképp kell számolni velük ós lehet már beszólni a megnyerésükről. A tőkés rendszer megdöntése nem a középrétegek megnyerésével, hanem azok semlegesítésével történik. Az értelmiséggel való kapcsolat kérdéséről: Rámutat, hogy az értelmiség el való szorosabb kapcsolat megerősödését elősegítik a kulturforradalom eddigi eredményei, közelebb kerültek egymáshoz a munkások ós az értelmiségiek. A munkások kulturszinvonala megnőtt, ez is hozzájárul, hogy az értelmiségiek előbbi lenéző magatartásukat felszámolják. Nem 0gy értelmiségi munkakörben dolgozó embert ismerünk, aki színvonalban alacsonyabban áll, mint egy müveit üzemi munkás. Ez a tény is kedvező talajt teremt a munkásosztály és az értelmiség közeledéséhez. Rá kell arra is mutatni, hogy a mezőgazdaságban elért eredmények foly, tan, megnőtt a munkásosztály osztálybázi'sa. A mezőgazdaságban bekövet- , kezett fordulat előtt a parasztfiatalok döntő többsége a kispolgári ideológiához állt közelebb. Sala vándor elvt.: Az anyagöt jónak tartja. Reflektál Péner et. azon megjegyzésére, hogy a hatalomért vivott harc időszakában a középrétegeket nem lehet megnyerni. A lényeg azon van, hogy 7 * 2PVb-—— ©J
