Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1958-11-26
r ... n Annak, hogy a könyvkiadás nem tudja teljesen .ielégiteni az ifjúság i ;éir heven-i a* nemcsak a kiadó - ’zt jó le t; volna az an. agba Sstáesafct a könyvtárakról, hogy a könyvtárosok nem ismerik a kön vt rbu levő Könyvek jelentős részét. Ha a könyvtárosi munkát társadalmi ■ ■■■un ha kívánjuk elvégeztetni, akkor nagyon nehéz megkívánni, hogy minden, v gy >. lyv tártaimét ismerje és megfelelően tudjon javasolni. Ezért javasolom, uo,^y a cult orális területen dolgozó árt szervezetek szerveznék meg, hogy a kerület által kijelölendő üzemekben ankétokát tartanak könyV v?nne ?|C4tGa^ foíiíw ?? °Xy?? f®laaa£ melynek megoldásában szívesen venne reozt c kulturális jellegű part szervezetek részéről mindenki. Javasolom a latarozati javaslatokat kiegészíteni azzal, bo y a művelődés— T£^f£;i.kalltá]^@1yeket tárgyaljak meg tar gyű lés enis. Igen fontos dolog ez, xozzajárul ahhoz ho;yy pl. az MHS ne küldjön ki olyan meghívót, hogy "meghív* jux az elvt ars at a tartalékos tisztek fcaxáfahégr továbkébzésére". föy^'^toní.azzal, hogy az anyag nem vet fel olyan kérdéseket, . £ kulturális irányító szervezink munkájával 'apcsolatosan tenne vd? 5564,6 Agit.prop. is tudja, hogy ilyen téren sok a javituni^ liem ^^Iságosan jutunk előre, ha csak a pártszervezet munkáját vizsgáljuk mog>t hanem ezen belül azt kone megnézni, o. ;\ mit tesz a fennálló hibák kiküszöbölésére. Persze, hogy érdekes egy sor kérdés, de n£® el7- vonatkozásban, elsősorban azt kell megnézni, hogy mit tesz az adotu kiadó a kiadói politika megjavítására és xoc ezzel kapcsolatosan az egesz intézet munkajura. r Az c 1 lenforradalom előtt volt egy olyan gyakorlat, hogy kulturális intézbe£ £ LaPkiad0! es ilyen jellegű nincs is. Az ellenforrnr,?P, V P e“ a helyzet me változott. Az a paráfcus nagyon sokat törődött efeXTV? * tudva, ho gy folyik az egyes helyeken, tájékozott volt b ^éget tudott nyújtani. Az utűbbi időben az apparátus munka módszere kezd hasonlítani az ellenforradalom előttihez.Helyes volna a többi kiauók, szinhazk beszámoltatasa is, hogy tudják ezekben az alapszervezetek Den ini folyik# Ez egy igen fontos h tározat, ami érinti az egész országot, es ezen belül talon legjobban az értelmiséget, őleg azért, mert október előd; részint egy sz k .réteg felé elvtelen udvarlás folyt, részben pedig a regi kommunistákat vagy 45-ös fcintáluui&ágfö: tevékenységgel rendelkez embereket kikapc. olt ok, ami súlyos zavarokat okozott az értelmiség köriben es hozzájárult a-hoz, hogy az el lenforradalom ot találja az értelmiséget, a ol falaiba es ho ;> resztvett, mint réteg az ellenforra alom clőkészifősében. júniusi KB hozott ugyan egy értelmiségi határozatot, ami azonban sok pozitívuma mellett :gén sok hibát tartalmazott , kezdve azon, hogy az f?V°Lu®J’il^t a be» rn’"l‘ a oépi demokrácia feltétlen / ha. és azzal együtt haladó rétégét, azon kivül egy csomó ál-problémát is vetett fel. Most ez a atarozat igen helyesen tartalmazza a pártnak az értelmiséghez valq viszonyat,Nemcsak újságíróknál van meg a jó szakember ós jó kommunista értelmezés, de az értelmiség minden rétegében.Különleges, hogy nagyon hosszú iyeig ezt a pizetét sok állami szerv is támogatta. Most látunk a Sr?z£ 4 olyan tendenciát, amely ennek kiküsz bölésére törekszik. i f° ??~9(’a k most a ^2éles értelmiségi réteg megnyerése és az ellenség izolaiasa, a konkrétizálni kellene egyes értelmiségi rét egekre.De ez nem. a FII,kér. PB feladata. De az már kerületi feladat, hogy a határozati javasa tokon túl taggyűléseken és pártnapokon is megvitassák, mert ez a ’ határozat az embereket érdeklő kérdéseket vet fel. Az értelmiségi szervezetekben még ezen is tulmermék, és a pártszervezetek , érye» csoportosan is megbeszéléseket kellene szervezni az >ket érdeklő részből, Portos volna a pártoktatási anyagba való bevonása is az irányelveknek, anélkül, hogy az -gy bedobott részek a pártoktatást szétzilálnák. I — 4 I
