Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
^ ~i 56 A munkára nevelés alapkonfliktusa az Iskolákban a munka általában vett társadalmi szerepének, a társadalom jelenében kialakult presztízsének sait tükrözi. Én itt nem arrél az ismert problémáról szeretnek szólni ho® a jövedelemarány médosulások jelentősen csökkentették a tudás, a fele sség, a képzés, a továbbképzés, az újítás, a nyelvtanulás értékét olyan amikor a termelőerők emberi oldalának jelentősége különösen előtérbe kerül , telnem arról, hogy letétién az iskolások moráljának problémáiról a társadalom munkamoráljának problémáit megkerülve beszélni. Ami az utóbbit illeti, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy jelenünkben és a jövőről szóló propagandánkban : sem érvényesül /olykor már-már azt h ni hogy "átértékelődött"/ a szocialista társadalom egyik alapelve: az egyen temünkéért - egyenlő bért" elve. Kétségtelen tény, hogy üzemi, illetve vállalati értelemben éppúgy, mint az egyéni életek dimenzióiban a munka minősége es elismrése között meglazult a korreláció: a piaci viszonyok növekvő szerepe, a munka eredményének, azaz a teljesítménynek üzemi szinten az üzemi tev eny ség által produkált haszonban valő mérése és morális értékelése is abban az irányban hat, hogy társadalmilag objektíve értékessé és szubjektive is e is mértté avasson minden olyan tevékenységet, amelyik hasznot hoz. Az a tény, hogy a"tisztességtelen haszon" fogalma megjelent, egyszerre két dolgot jelez: 1 azt, hogy a tisztességes munka fcgalma mellé, mint tőle kulonbozó - elvi É és gyZrlatllag egyaránt külWkiző tényt és fogalmat fel kellett vennünk a "tisztességes haszon" fogalmát és 2 hogy ezzel bizonyos mértékben olyan dzsinnt engedtünk ki újra a palackbo , amelyik természetesen és törvényszerűen a saját logikáját követi és nem a mi etikai óhajainkat. A haszonszerzés törvényei objektív közgáz s gi or vények, és nem ismerik a morális megfontolásokat. Szorosan ide tartozik, hogy a közgazdasági szabályozók átalakításának tendenciája az össztársadalmi érdekeknek a csoportérdekekre való felparcellázédása irányában hat, sót, ennek ideológiai alapot is ad. Az a - közgazdaságilag,vagy gazdaságirányítási szempontból valószínűleg jogos - törekvés, hogy az egyéni és csotortérdeket a maga közvetlen szintjén tehát az össztársadalmi érdekek és össztársadalmi elosztás közbeiktatása nélkül tegyük meg motiváló tényezőnek, morális szempontból azzal is jár, hogy az önzés, az elsősorban magammal és szűk magunkkal való törődés etikai tartománya megváltozik: ez válik a társadalmi hasznosság, a nemcsak magamra, szükmagurikra tekintő hasznosság mércéjévé is. Ez pedig valóságos ellentmo - dás, mivel hogy a társadalmilag Igazán értékes emberek a saját értéküket sd: és egyetlen társadalmi-gazdasági alakzatban sem voltak képesek csak vagy e L-i------------------------tói — ___________________________________ —J
