Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
r n V. IDEOLÓGIA, MŰVELŐDÉSPOLITIKA, SZOCIALISTA ÉLETMÓD A taggyűléseken — elsősorban az értelmiségi területeken dolgozó pártszervezetekben, de qasl'lt is - különösen sokat foglalkoztak az irányelvek V. fejezetével. A viták egyaránt tükröztek a tudatformálás fejlődését és viszonylagos elmaradottságát. Pártertekezletunk az iranye.Ivekkel összhangban egyértelműen fontosnak tartja az ideológiai munka javitasat, a politikai tuuanormálás jobbítását, az oktatás színvonalának emelését. . . Általánosnak tekinthető az a vélemény, hogy megnőtt a tisztazatlan ideológiai kérdések köre. Számos helyen hangsúlyozták: a szocializmus építése során egyre több uj kérdés vetődik fel, amelyekre nem tudunk időben elfogadható választ adni. Pártértekezletunk azt varja a kongresszustól, hogy jelölje meg a tudományos élet, az elméleti munka feladatait az uj keidesek megválaszolásában. Jó néhány gazdaságpolitikai, szociálpolitikai intézkedést csak „késve es nagyon szűkszavúan követ magyarázat (pl. a kisvállalkozások, a magánszektor tejlesztese, az uj vállalatirányítási formák), s gyakran az sem eléggé meggyőző. . Pártszervezeteink önkritikusan állapították meg: a jövőben nagyobb figyelmet kell az ellenséges nézetekkel folytatott harcra, s e harc ideológiai megalapozására. Az irányelvekben szereplő „szembenálló nézetek” kifejezést túlzottan enyhének találják. A párttagság velemenyc szerint kifejezetten ellenséges nézetek is gyakran elhangzanak és nem találnak megtelclo visszautasításra. Az önkritika mellett azt is felvetették, hogy a felső pártszervek és a pártsajto sem ad elegendő útmutatást egyes ideológiai kérdésekben. Keveset foglalkoznak a szocialista közgondolkodás és az erkölcs konkrét kérdéseivel. Külön tételként fogalmazták meg számos helyen, hogy a párt oktatásban a mindennapi élet problémáira kell marxista választ adni. A művelődéspolitika nagy kérdéskörén beiül mindenekelőtt a tömegkommunikációs esz.közök (a sajtó, a rádió, a televízió) munkáját tartjuk problematikusnak. Szinte nem akadt olyan párttaggyűlés, amely — főként a televízió, de kisebb mértékben a rádió és egyes sajtóorgánumok tevékenységét is — ne kifogásolta volna a szocialista eszméinktől eltérő, gyakran azokkal ellentétes, sőt ellenséges filmek, közlemények, írások megjelenését. A művészeti élettel kapcsolatban mindenütt hangsúlyozzák: értékes alkotások is születtek az elmúlt időszakban, de a téves nézetek gyakran nem kapnak megfelelő marxista kritikát. Szinte általános az a vélemény, hogy a támogatás, tűrés, tiltás hármas elve az irányításban a mindent eltűrés gyakorlatává torzult, a művészeti alkotások között elburjánzottak a szocializmussal ellentétes alaphangúnk. Jogosan kifogásolják az ideológiailag zavaros, hibás, káros nézetek kritikátlan megjelentetését csakúgy, mint a trágárság, a szabadosság elterjedését az irodalomban, a film- és a színházművészetben. Pártértekezlctünk egyetért azzal a szinte mindenütt megfogalmazott véleménnyel, hogy a közoktatáspolitikai határozat végrehajtása akadozik, az oktatási reform túl hosszú távú, s a teljesítésének nincsenek kézzelfogható eredményei. Pedagógus körökben fogalmazták meg: az irányelvekből sem tükröződik eléggé az oktatási reformok következetes megvalósításának eltökéltsége, bár azt jónak tartják, hogy az oktatási törvénytervezetből erősen hiányolt nevelőmunka itt kellő hangsúlyt kapott. A párttagság határozottan igényli, hogy a régóta húzódó oktatási reformkísérletekben végre érdemi döntés szülessen, határozzák meg az eljövendő célokat, s nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsüléssel állítsák helyre a pedagógus pálya presztízsét. I 12 I f\/ o 1 ! ..._ ._____——IÍ
