Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)

1985-02-23

orvosképzés fejlesztésén. Fontos feladatának tartja a vezetői, a szervezői készség és az ökonómiai gondolkodásmód megalapozását, fejlesztését. A hallgatók eszmei-politikai arculata, lényegében a követelményeknek megfelelően fejlődik. Az egyetem széles körben folytat kormány, tárca­szintű és szakágazati kutatásokat. Nemzetközi együttműködése elsősorban a KGST tudományos tevékenységére épül, de emellett valutát eredményező szellemi exportot is végez. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán bővült a képzés profilja és minősége. További teendőik vannak a nevelőmunka színvonalának emelésében, a politikailag elkötelezett gyógy­pedagógusok képzésében. Jelentős előrelépéssel járt a főiskola gyakorló intézményeinek létre­hozása. A pártszervezet felépítésének változása után tartalmasabb pártélet kezd kibontakozni. A tudományos munka segíti a speciális gyógypedagógiai feladatok megoldását. 15. A népgazdaság igényének megfelelően kerületünk vállalataiban, intézményeiben erősödött a kutatási és főleg a műszaki fejlesztési tevékenység. Javult a tudományos élet pártirányítása. Leg­jelentősebbek azok a technológiai, gyártmány-, és gyártmányfejlesztési eljárások, amellyel anyag- és energiatakarékosság érhető el, s amelyek hozzájárulnak a versenyképesség megőrzéséhez, az importkiváltáshoz. Az eddigi általános gyakorlattól eltérően valamennyi kutatási területen elő­térbe kell helyezni a pályázatos, csoport jellegű kutatásokat. A feladatok jobb finanszírozásával együtt ki kell dolgozni a kutatók anyagi érdekeltségének rendszerét, mert az ösztönzők hiánya a szerződéses munkák sokasága felé tereli őket. 1 16. Az egészségügyi ellátást alapvetően befolyásoló, teljes körű integrációs folyamat 1981-ben indult el. Célja a lakosság zavartalan és színvonalas egészségügyi ellátása, ami nemcsak szakmai és szervezési teendő, hanem politikai feladat, fontos közhangulatot formáló tényező is. A Poli­­\ tikai Bizottság 1979-es egészségüggyel foglalkozó határozata alapján a konkrét orvosi-gyógyító munkán túl össztársadalmi üggyé vált a feladatok megvalósítása. A Péterfy Sándor u. Kórház- Rendelőintézet feladata lett az V—VII—XVI. kerület felnőtt- és gyermeklakosságának ellátása. 2770 egészségügyi dolgozó vesz részt több mint kétszázezer lakos ellátásában. 1982 végétől — a Csengery utcai rendelő lebontása miatt — a VI. kerületi lakosok is az intézethez tartoznak. Bár a zsúfoltság nőtt, nehezebbek lettek a munkakörülmények, komoly fennakadás nem volt a gyó­gyító, megelőző munkában. Javulás érzékelhető az etikai magatartásban is. A járóbetegellátás kielégítő, annak ellenére, hogy a lakosság számának csökkenése miatt körzeti orvosi ellásokat kellett megszüntetni. Megkezdték a lakosság teljes egészségügyi szűrését, több betegségcsoport­ban bevezették a rendszeres gondozást. A progresszív betegellátásban nagy előrelépést jelenthet a regionális rendszer bevezetése. A pártvezetőség politikai eszközökkel támogatta és támogatja e folyamatok végrehajtását. A pártvezetőség koordinációs jogkört kapott az V—VU—XVI. ke­rület pártszervezeti munkájának összehangolására, melyet nagy felelősséggel lát el. A párttagsá­got rendszeres tájékoztatással sikerült mozgósítani a feladatok végrehajtására. Kerületünk egészségügyi ellátását alapvetően befolyásolja az a tény, hogy egyre nagyobb az időskorúak száma. Kerületünkben 25. éve működik az ország legnagyobb szociális foglalkozta­tója, amely igen sokat tesz az időskorúakért, a kisnyugdíjasokért, valamint a rokkantak rehabi­litálásáért.’ Jelentős a fogyatékos fiatalokat foglalkoztató munkájuk is. Terveik között szerepel a több telephelyen elhelyezett szociális foglalkoztató összevonása egy korszerű épületbe. 17. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban folytatódott a párt közművelődési határozatának végrehajtása, új lendületet adva a lakóterületi és munkahelyi közművelődés fejlesztésének. Kiemel­ten foglalkoztunk a munkásság és az ifjúság műveltségének növelésével. A közművelődés prog­ramjai és rendezvényei sokoldalúan szolgálták valamennyi dolgozó, az egész lakosság ideológiai, kulturális ismereteinek bővülését, általános és szakmai műveltségének fejlődését. Módszerei, for­mái differenciáltabbak, sokféle igény kielégítésére alkalmasak. Kerületünkben erősödik az a szem­lélet, hogy a közművelődés nélkülözhetetlen eleme a társadalom anyagi, szellemi fejlődésének, az értelmes élet, a szocialista magatartás és életmód kialakításának, továbbfejlesztésének. Munka­helyi pártszervezeteink tevékenységében ennek ellenére sok helyen nem kapta meg az őt meg­illető helyet a közművelődés. Olyan nézetek is elterjedtek, melyek szerint a közművelődés segí­tése ellenőrzése nem a párt, hanem az állami, a szakszervezeti szervek teendője. A népgazdasagi feladatok fontossága is háttérbe szorította, sőt több helyen megkérdőjelezte c munka letjogo-A beszámolási időszakban jelentős változás következett be a kerület közművelődési intéz-19 I ^—11 II—I

Next

/
Thumbnails
Contents