Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
IH I. ERZSÉBETVÁROS TÁRSADALMI VISZONYAINAK ALAKULÁSA rtsíünlTkommunista írí5míP&rt X“' k?gpesszusa óta Erzsébetváros dolgozói, lakosai, városfeladatok meevalósítús iá nyesen munkálkodtak a kerület, a főváros és az ország előtt álló nehezebb körülménvfkI P?lí a“I?* végrehajtásáért. Munkájukat a korábbiaknál is közi helvzet és -i hirrósná n Vegete *? . ga?aság elhúzódó válsága, a feszült nemzetmat megállítása"és vissz'ifnrHt?'388 f# mege,e,!lkült támadása, melynek célja az enyhülési folya- ASáítozÁtf £ te"VOlt’J? en|ós mértékben megnehezítette politikai munkánkat, f a budanest ésikiríK?íií V u TMy!ségünknek-ió irányt a^tak a XII. pártkongresszus, 12 134 értékeibe A náH nnlV^ 8' tar0Zf'la',’ valamint a Központi Bizottság 1983. április dés alakult ki •Í kpríu, f®rt.p í. f irányvonalat követve hatékony, gyümölcsöző együttműköegyetértés nviIvámili l! i8^' I la,ko1’ a párttagok és a párton kívüliek között. E cselekvő Ss“ Sf ^ vala,nenni,‘ "ilegé"él' f"iSTM"c- h°gy kSzös «“k » fptiLÍ l-'tew1 pártb/zo!tság luda,aban volt és van annak, hogy a gondokon felülkerekedni, Ehhez fermészefesedte? Pafunk P°,itíkáian«k következetes végrehajtásával, együttes erővel lehet. Énhez természetesen az elet mmden területén: a gazdaságszervező, a tudatformáló és a pártalarú á n? elmnnHh* ere8méayese,bb> egységesebb cselekvésre van szükség. Tapasztalataink sülért l f hogy Erzsébetváros kommunistái átérzik felelősségüket saját tevékenyséfptpHél • P,°ní°nJ? meghatarozo a főváros egészére nézve, mindenekelőtt a tömegközckedes, a sajtó es a lapkiadás, a szolgáltatás és a kereskedelem területén. Ezek egytől-egyig száim! mate,te!1yezók- Cs,ak"em hasonló jelentőségű a főváros életében az pari szövetkezetek, a nyomdák es az oktatási intézmények tevékenysége is. 2. Erzsébetváros Budapest legsűrűbben lakott városrésze. Központi fekvés, zsúfoltság, élénk kereskedelem es idegenforgalom jellemzi. Magas a zajszint, szennyezett a levegő, elenyészően kevés a zöldterület. A lakosság száma évek óta csökken, jellemző folyamat az elöregedés. A nyugdíjas lakosság aranya 1979 óta 32,6-ről 35 százalékra nőtt. A leromlott állományú lakásokba betelepedők többségének életvitele a társadalmi környezet változásának pozitív kínálatai ellenére isi a lumpién életmód folytatásával jár együtt erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt. A lakása omany donto többsége tanácsi kezelésű, a főbérlők fele időskorú. 1320 lakóépületben 37 ezer allami lakás van, jelentős részük félkomfortos, vagy komfort nélküli. Az épületek 42 százaléka var felújításra. Hogy ez a helyzet ne válhasson politikai feszültség forrásává, elodázhatatlan feladat lakóik életkörülményeinek javítása, az épületek korszerűsítése oly módon, hogy megőrizzük a kerület történelmileg kialakult arculatát. E felismerés jegyében kezdtük meg Erzsébetváros lakótömbjeinek rehabilitációját, amely sikeres kísérletnek bizonyult. Széles körű kibontakoztatasa azonban sokáig már el nem odázható politikai és gazdasági szükséglet. A kerület infrastrukturális ellátottsága csaknem teljesnek mondható, de — a korszerűsödő gázvezetékhálózat kivételével ez is rendkívül elöregedett, elavult. Ezek a tények meghatározott és sajátos megoldásokat követelnek tőlünk mind a várospolitikában, mind az ellátásban. 3. Különös figyelemmel, türelemmel és megértéssel foglalkozunk a kerületben élő idős emberek gondjaival. Ezt példázzák az épülő nyugdíjasházak, az olcsó áruk iránti igény kielégítése, a szóciális segélyezés és foglalkoztatas, valamint a lakókörnyezet igényeik szerinti formálása. A kerület szociális segélyre szoruló idős lakóinak aranya jóval nagyobb a fővárosi átlagnál. Évről évre ■ /I 1 3
