Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1980-02-23
r n A pártalapszervezetek taggyűléseiket havonként, kéthavonként, vezetőségi üléseiket kéthárom hetenként tartják. A kommunisták havonta történő összehívása a legtöbb helyen indokolt, politikailag szükséges, mert jótékonyan hat a cselekvési egység erősítésére, és jó politizáló légkört teremt. Enélkül a feladatokra való mozgósítás és irányítás nehezebbé, körülményesebbé válna. A határozathozatal, a legtöbb pártszervezetben, érdemi vita, kollektív munka eredménye. A határozatok helyi megvalósítására a taggyűlések cselekvési programot vagy állásfoglalást alakítanak ki. A taggyűlések pártmegbizatások formájában is megfogalmazzák az egyes párttagok személyes feladatait. A politikai és gazdasági eredmények mutatják, hogy a párttagság a végrehajtásban is aktívan, példamutatóan dolgozik. A taggyűlések, a pártszervezetek zömében, gyakorolják ellenőrző szerepüket. Ma már egyre rendszeresebbé válik, hogy a beszámoltatás során a korábbi feladatokra visszatérnek. Mind több pártszervezetnél azzal is fokozzák az aktivitást, hogy a végzett munkát személyre szólóan értékelik; dicsérnek és bírálnak. A beszámoló taggyűlések aktivizálták a párttagságot, növelték a pártszervezet tekintélyét, erősítették, élénkítették a pártéletet. A tagkönyvcsere jól előkészített, tervszerűen lebonyolított akció volt. Megfelelt a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatában előírt feltételeknek. Mind a beszélgető csoportok, mind az érintett párttagok felkészültek a beszélgetésekre. Az eszmecserét a kölcsönös bizalom, az őszinteség jellemezte. A beszélgetések nyomán a pártszervezetek többségében felülvizsgálták a pártmegbízatások addigi rendszerét, és számos elvtársnak adtak párt- vagy más társadalmi munkát. A XI. kongresszus óta a pártcsoportok tevékenysége tovább fejlődött. Ez a fejlődés azonban még egy pártszervezeten belül is differenciáit, függően a káderhelyzettől, a csoport összetételétől és a vezetőségtől. Az alapszervezetek egy részében a pártcsoportbizalmikat rendszeresen felkészítik feladataikra bizalmi értekezleteken vagy kibővített vezetőségi üléseken. Másutt ez a felkészítő munka elmarad az „önállóság erősítése” címén. Gondot okoz a pártcsoport-értekezletek megszervezése a szétszórt és mozgó munkahelyeken (kereskedelem, közlekedés, építőipar). A pártcsoportoknak a jövőben még nagyobb szerepet kell vállalniuk a párttagok nevelésében, a kommunisták személyiségének fejlesztésében, a pártmegbizatások meghatározásában, a párttagok egész tevékenységének értékelésében, a káderkiválasztásban. A bírálat és az önbírálat fejlődése pártszervezeteinkben általánosan tapasztalható. A kedvező tendenciák mellett kifogásolható gyakorlat is észlelhető. Találkozunk még általánosságban megfogalmazott, nem a hibák, fogyatékosságok felszámolását célzó bírálattal; az önbírálat elsősorban a testületekre, s kevésbé a párttagok egyéni megnyilvánulásaira vonatkozik. Viszonylag kevés a kritika a helytelen politikai nézetek és a kapott pártmegbizatások elhanyagolasa miatt. Egyesek szívesebben bírálják a más területeken folyó politikai, üzemi, hivatali munkát, mint a sajátjukat. Az általánosan kibontakozó aktivitás mellett passzivitás is tapasztalható mind a véleménynyi vánitás, nund a végrehajtásban való részvétel terén. A vitákat befolyásolja a tagság informáltságának színvonala. Erezhető azonban, hogy a fejlődő és tartalmasabb tájékoztatás mellett sem mindig elegendő a tagság felkészültsége, ismerete az adott napirendhez. Kerületünkben 14 körzeti alapszervezet működik. Itt tevékenykedik a kerületi párttagság egyötöde. A budapesti pártbizottság 1976. július 21-i határozatának megfelelően továbbfeU iesztettuk a körzeti partszervezeteket segítő, ellenőrző munkát. A körzeti pártszervezetek eredményesen képviselik pártunk politikáját. Felvilágosító nevelő szervező tevékenységük hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság körében erősöd/, a S ff S iránti bizalom. Tömegbázisunk erősítése érdekében minden szervezett és szervezeten kívüli erőt összefognak és mozgósítanak a politikai célkitűzések megvalósítására. A körzet politikai és szociális állapotának ismeretében gyakorlati segítsépet tnrinnV „„.v, • a kerületi tanácsnak és a társadalmi szerveknek. Az országgal, t/S.'fibff feági X“ tasok időszakában a körzeti partszervezetek jelentős politikai és káder-előkészítő valamint és SS m 8CZnek' A megválasztott tisz,ségviselők munkáját figyelemmel kísérik Körzeti pártszervezeteink eredményes társadalompolitikai tevékenységét a jórészt idős ■■■■» i 30
