Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1975-02-07 - 1975-02-08
r n és politikai vezetésének jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával létrehozták a BKV bázisszázadát és biztosították részükre a korszerű kiképzési és tárolási lehetőséget megteremtő elhelyezési körletet. Változatlanul jó a zászlóalj kapcsolata a kerületi rendőrkapitánysággal, a testvéri szovjet alakulattal, és javult a kerületi Ifjú Gárdával, de még nem kielégítő az MHSZ- szervezettel. Továbbra is úgy kell szélesíteni a munkásőr-utánpótlás bázisát, hogy a zászlóalj tagjainak többsége a kerületi üzemekből kerüljön ki. A szervezésnél a munkások mellett figyelembe kell venni a gazdasági középvezetők bevonását is. A kerületi vállalatok és szövetkezetek gazdálkodása A X. pártkongresszus a legfőbb gazdaságpolitikai célnak a IV. ötéves terv maradéktalan megvalósítását, ezen belül különösen a hatékonyság növelését, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek következetes javítását jelölte meg. A végrehajtás jobb megszervezéséhez Z aI Á’i maJ, ró l972‘es> 1973-as és 1974-es párthatározatok adták meg a fő irányelveket. Megállapítható, hogy az elmúlt négy év alatt a kerületi vállalatok és szövetkezetek sokat hűm ,m??'tUdtf,k feld,ni a velük szemben támasztott követelményeknek. Ezt bizonyítja, il,31 dZ ff b.Vévekben vállalataink és szövetkezeteink sorra nyerték el a „Kiváló Vállalat”, ’ff,val° Szffftkezet” megtisztelő címet. Erről tanúskodnak továbbá azok a gazdasági SzdStrn'r L hCn mUtatják 3 vállalatok fejődését. A megtisztelő címek és a kedvező Set n ffl í aZ0"ban "ff tÜkrÖZÍk kdlŐen azokat a nagy’ sőt néha rendkívüli erőfeszí- VT a,Z egyf gazdasagI egységek kollektívái, vezetői feladataik ellátása érdekében téslk k&ö? ffffffffőhiánnyal, a közgazdasági szabályozók és a vállalati töreksek közötti ellentmondásokkal, olykor saját környezetük és a felügyeleti szervek nehézkes-SyJllffÍeÍkTmr'k ffSZkÖdtek> A gazdasági vezetők döntő többsége kommunista módon szak szervezeté ^ aK ISZ eredme"yeSen Segítette Politikai eszközeivel a vállalati pártszervezet, megvtiS?n0t róL8|?aSáfZerVCZŐ Tnkájának fŐ célJa volt’ hogy őrködjék a határozatok megvalos. asan, beavatkozzék a pártpolitikái munka eszközeivel, ha a célok megvalósítását árelemzés" voh ^ tehetetlenségek veszélyeztetik. Fő módszer a széles körű vizsgálódás, Évente egyszer a pártbizottság napirendre tűzte a kerület termelésének alakulác-ít Fyt “ a 1 1 f“** k8Ze" ' ró, GS uzemszervezés, vezetés tapasztalatairól, a vállalatok eszközf íánlt Tt’h SZ°C,a P°1,t,ka feJ‘ődésérő1- ^enkívül rendszeresen napirendre tüztű azoknak a vállalatoknak beszámoltatását, ahol a különböző ellentmondások miatt szükségessé vált a mozdít Pai.tb!ZOt.tSag kozvet|en segítsége az illetékes felügyeleti szerveknél. Nemegyszer sikerrel a) A kerületi vállalatok és szövetkezetek általános fejlődése alatt évi 8,1 %-ot, a kivitelező építőipar termelésnövekedése átlagosan évi 15 7°/ m , v i delemben az eladási forgalom emelkedése átlagosan évi 8sV ot ér űí a ’ ^°1’ 3 kereske‘ az állami vállalatok termelése évi 8,3 %-kal, a szövetkezeik termelése ptteél! fly'Z tei' . , , .‘C"’, €S ,,|",ckedíléllek óvek óta ró forrása a termelékenység emelkedése lelál l vll latok es a szövetkeze,ek teljesllelték . vonatkozásban az inteni ftezlés, Íz egfe telted 6 I II ééH
