Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1975-02-07 - 1975-02-08
r n albérlők és ágybérlők között sokan vannak olyanok, akik a közrendre es a^kffbtztonsdgra, a lakók nyugalmára zavarólag hatnak, s megnövelik á j kora meghaladja a száz Életünk tárgyi környezete is rossznak itelheto. bpuieteinK & évet. Műszaki állapotuk abszolút és relatív értelemben fokozatosan.romlik «.ff bb rekonstrukcióra nincs közeli kilátás. Életveszélyes lakásaink szama 700 felett van i es e 50 család él aládúcolt bérleményben. A lakások 45,5 százaléka szoba- onyias, „ , Ezenkívül ötezerre tehető a társbérletek száma, számos albérlettel s agyrajarova . ősi lakásépítés nagy üteme ellenére a lakásigénylők száma az 1971. évi 7 -ro csa nem e szeresere emelkedett. Mindezeket tetézi a kerület közlekedési túlzsúfoltsága, a levegő nagymértékű szenynyezettsége, amelyek együttesen befolyásolják a lakosság közérzetét, és meg atarozza az a ami szervek tevékenységének irányát is. , . A problémákból kiindulva a kerületi pártbizottság évenként napirendre tűzte a tanácsi szervek munkájának egészét vagy egy-egy főbb részterületét, és megfelelő hatarozato at °z°tt. A tennivalók összehangolása érdekében szükség szerint, de általában félévenként, megbeszelest tartottunk a kerület ellátásáért, fejlesztéséért és közrendjéért felelős szervek es vállalatok vezetőivel. Az itt kialakított és koordinált álláspontok képezték a politikai munkánk alapjat. A kerületi tanács és szervei tevékenységéről megállapítható, hogy az új tanácstörvény rendelkezéseit, illetve a reájuk háruló közigazgatási feladatokat igyekeztek végrehajtani. A tanácsi közélet tartalmi változásainak hatására megélénkült a tanácstagok egyéni és kollektív munkája, nőtt a tevékenységük iránti érdeklődés. Négy év alatt egy országgyűlési és két tanácstagi választást irányítottak a Hazafias Népfront közreműködésével. A gyűléseken és az évi tanácstagi beszámolókon közel 50 ezer ember vett részt. A lakossági vélemények és javaslatok az eddiginél nagyobb mértékben érvényesültek a helyi tervek és döntések kialakításában. Helyi tanácsunkra nagy teher és felelősség hárul a tanácstörvény alapján kialakított hatásköri szabályok végrehajtásában. Nehezítette a helyzetet, hogy az igazgatási apparátus az új feladatokra személyileg és szakmailag nem volt megfelelően felkészülve. Több káderkérdés rendezése sokáig elhúzódott. Helyi tanácsi szerveink eredményesen dolgoztak a közigazgatási munka újszerűségének kutatásában is. A lakosság tájékoztatása és ügyfélszolgálata, valamint a lakásgazdálkodás terén és egyéb kérdésekben is olyan módszereket vezettek be, amelyek közmegelégedést váltottak ki, egyesek pedig országos vagy budapesti méretekben alkalmazásra is kerültek. Az általános és sokoldalú fejlődés mellett komoly visszahúzó erő a munkájukban jelentkező viszonylag sok bürokratikus elem, bár igaz, hogy ez részben a felsőbb állami szervek tevékenysége nyomán alakult ki. Belső káderállományuk szakmai és politikai felkészültségének fokozásával, az ügyvitel, ügyintézés korszerűsítésével és ésszerűsítésével azonban ennek negatív hatása jelentékenyen csökkenthető. Az új tanácsi hatáskörök és feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök terén a Fővárosi Tanács szervei a lehetőségekhez képest segítséget nyújtottak, de saját forrásaik eredményes mozgósítása nélkül nem érhették volna el a kivívott eredményeket. A jövőben még inkább növelni kell a testületi szervek, különösen a tanács szerepét a helyi ügyek irányításában, a döntések végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében. A közoktatási intézmények fejlesztésére, az anyagi lehetőségekhez képest, hatékony tanácsi intézkedések történtek. Saját erőből négymillió forintot fordítottak felújításra, hét és fél millió forintot pedig oktatási felszerelésre. Számottevő volt ebben a helyi vállalatok és szövetkezetek 1971. és 1972. évi munkamozgalma, melynek értéke együtt elérte a 12 millió forintot. Eredményes munka folyt a diáktáborozás és üdültetés lehetőségeinek növelésére. , A legtöbb szociális problémát okozó lakáskérdésben is mutatkozik javulás. Az igénylők I száma az 1970. évi 4800-ról 1974-ben 12 300-ra növekedett. Az 1972. évi 113 elosztható lakással szemben 1974-ben 464 új lakásjuttatásban részesültünk, de még így sem tudtunk lépést tartani a megnövekedett igényléssel. Az elosztott lakások 81,4 százalékát fizikai dolgozóknak, 42 százalékát fiatal hazasoknak utaltak ki. A nehéz helyzet ellenere is teljesíteni fogjuk a Fővárosi Tanács döntését, és 1975 végéig a három- vagy több gyermekes lakásigénylőket kielégítjük, i Figyelmet érdemel a tanácsnak az a gyakorlata, hogy az összes lakásigénylőt a sorolási helyükről évenként tájékoztatja. ■ Hl 1 isi 4 1 fi t ^ fiK 1
